|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Moszkvai Napok Budapesten (1. rész)
|
1989. április 5., szerda - A Moszkvai Napok Budapesten elnevezésű rendezvénysorozatra a magyar fővárosba érkezett moszkvai párt- és tanácsi delegáció, Valerij Szajkin, az SZKP KB tagja, a moszkvai városi tanács elnöke vezetésével szerdán az IKARUS Karosszéria- és Járműgyár mátyásföldi gyárába látogatott. A küldöttség tagjaival tartott Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A vendégeket Urszin János, a gyár vezérigazgató-helyettese és Szabó Imre, az IKARUS pártbizottságának titkára fogadta. A delegáció rövid tájékoztatást kapott a gyár életéről, munkájáról, majd felkereste a helyi múzeumot, és meglátogatott több üzemrészt.
A nap folyamán a küldöttség ellátogatott a Fővárosi Tanács Városház utcai épületébe is. A delegációt fogadta Bielek József, a Fővárosi Tanács elnöke, aki tájékoztatást adott Budapest életéről, a város terveiről. (folyt. köv.)
1989. április 5., szerda 17:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Moszkvai napok Budapesten (2. rész)
|
A moszkvai filmművész-delegáció a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában sajtótájékoztatón találkozott az újságírókkal. Rolan Bikov, a küldöttség vezetője beszélt arról, hogy a szovjet filmművészet a változás korát éli; különösen a dokumentumfilm területén zajlik erőteljes megújulás. E műfajt a peresztrojka és a glasznoszty jegyében olykor bátrabb, szókimondóbb fogalmazás jellemzi, mint a megújult szovjet sajtót. Elmondotta azt is, hogy a Budapestre érkezett öt film - amelynek bemutatása megelőzi a moszkvai premiert - csupán ízelítőt nyújt a témaköröket rendkívül széles skálán megújító törekvésekről. Tájékoztatott arról is, hogy stúdiója, a Junoszty első alkalommal hív meg külföldi vendégrendezőt, Erdőss Pál személyében. A sajtótájékoztató vendége volt Mihail Juzovszkij rendező, valamint Sej-haj kutyabaj című filmjének két női főszereplője, Marina Jakovleva és Jelena Szanajeva. A filozofikus mesetörténetet csütörtökön délután 4 órakor láthatják az érdeklődők a Puskin moziban. Jelena Szanajeva - aki két évvel ezelőtt már vendége volt Budapestnek ugyanezen a rendezvényen - meglepetéssel teli örömének adott hangot, hogy nagymértékben megnövekedett a magyar közönség érdeklődése a szovjet filmek iránt. Úgy vélte: a változás a szovjet film megújulásán túl annak is köszönhető, hogy ma már sokkal nagyobb és igényesebb a szűrés a baráti országok filmjeinek átvételekor. Hagyományok és új törekvések címmel hat moszkvai művész alkotásaiból nyílt kiállítás a Budapest Galéria Szabadsajtó úti kiállítótermében. A tárlat résztvevőinek nincs közös programja. Valentyina Apuhtyina fa- és fémkompozícióit a forma, a szín és a tér kölcsönhatásának kutatása jellemzi. Nyikolaj Zseltusko képeinek fő témája az észak-orosz falu. Annamuhamed Zaripov festményeit a keleti művészet ihletése hatja át. Ljudmilla Szosinszkaja plasztikái a szerzőnek a környező világ szépségei iránti rajongásáról tanúskodnak. Larissza Naumova színgazdag festészete az élet örömeit és tragédiáit fogalmazza meg. Viktor Szkalkin művein elsősorban a közhelyek elutasítása érződik. A kiállítás - amelyet Zsigmond Attila, a Budapest Galéria főigazgatója és Mihail Ivanov, a Szovjet Képzőművész Szövetség moszkvai szervezetének titkára nyitott meg - április 19-ig tekinthető meg. (folyt.köv.)
1989. április 5., szerda 18:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Moszkvai napok Budapesten (3. rész)
|
A Moszkvai drámai Gogol Színház a Legenda a végtelen boldogságról című zenés játékot mutatta be a József Attila Színházban. Ulrich Plenzdorf, NDK-beli író darabjához Jurij Prjalkin szerzett zenét. Az előadás a szerelem születésének, elmúlásának és újraéledésének költői megjelenítése. (MTI)
1989. április 5., szerda 18:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|