|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Interparlamentáris konferencia (1. rész)
|
1989. március 15., szerda - A magyar nemzeti ünnepen is folytatta munkáját Budapesten a 81. Interparlamentáris konferencia. Számos külföldi vendég, parlamenti képviselő tekintette meg a március 15-e évfordulóján megtartott ünnepségeket. I. MacLean új-zélandi képviselő javaslatára a délelőtti ülést korábban zárták be, hogy a küldöttek ,,kifejezhessék szolidarításukat a magyar néppel, amely ma Petőfi Sándor emlékét idézve vonul fel, és tisztelettel adózzanak a magyar nemzeti ünnepnek,,.
A csaknem száz országból érkezett törvényhozók szerdán megkezdték egy újabb napirendi pont vitáját. Arról tárgyalnak, hogyan segítsék elő a törvényhozók a gyarmatosítás teljes felszámolását, a fajüldözés, a faji elkülönítés megszüntetését, a nemzetiségek, az etnikai kisebbségek egyéni és kollektív jogainak érvényesítését. Előzőleg a konferencia befejezte vitáját a gyermekek jogait rögzítő új nemzetközi konvencióról, a parlamentek ezzel kapcsolatos feladatairól. Mivel rendkívül sok felszólaló kívánta véleményét kifejteni, a konferencia napirendjére éjszakai ülést is kitűztek. A szerdára virradó éjjel befejezett vita után megválasztották a szerkesztő bizottságot, amely a törvényhozók közös álláspontját fogalmazza meg. A bizottság tagja lett Szentágothai János akadémikus, a magyar IPU csoport tagja is. A végleges állásfoglalást a konferencia zárónapján fogadják el. A szerdai vita előtt igen sok nemzeti csoport és államcsoport terjesztette be írásban határozati javaslatát, memorandumát. Az IPU magyar csoportja által beterjesztett memorandum egyebek között leszögezi: A világ békéje és biztonsága szempontjából alapvető fontosságú, hogy mindenütt alkotmányosan és átfogóan biztosítsák valamennyi emberi jog érvényesítését, a politikai, az állampolgári, a gazdasági, a szociális és a kulturális jogok maradéktalan megvalósítását. A memorandum részletesen állást foglal a gyarmatosítás felszámolása, a fajüldözés és a faji elkülönítés maradványai ellen vívott küzdelem valamennyi időszerű kérdésében és külön foglalkozik a nemzetiségi jogok érvényre juttatásával. (folyt.köv.)
1989. március 15., szerda 14:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Interparlamentáris konferencia (2. rész)
|
,,A magyar parlamenti csoport mélységes sajnálattal fogadja azokat a tényeket, megnyilatkozásokat, politikai lépéseket, amelyek azt tanúsítják, hogy - különösen Európában - , növekszik a nemzetiségek, az etnikai kisebbségek iránti megkülönböztetés,, - szögezi le egyebek között a memorandum, emlékeztetve II. János Pál pápa ezzel kapcsolatos állásfoglalására, illetve az országgyűlés határozatára, amely üdvözölte a katolikus egyház fejének kijelentéseit. - A magyar Országgyűlés hangsúlyozza, hogy a nemzetiségi lét feltételeinek biztosítása minden egyes állam feladata és kötelessége. Az ilyen jogokat, beleértve a közösségek jogait, a kisebbségi kultúra ápolásának jogát, a más országokban élő azonos nemzetiségekkel fenntartott kapcsolatok szabadságának jogát, a szabad vallásgyakorlás jogát rendkívüli fontosságúnak tekinti, s felszólította a kormányt, kísérje figyelemmel az ország határain kívül élő magyar nemzetiségű személyek helyzetét, juttassa kifejezésre, hogy a haza felelősséget érez irántuk. A magyar parlamenti csoport memoranduma javasolja, hogy az Interparlamentáris Unió foglaljon állást ebben a kérdésben, kérje fel az egyes országok kormányait a kérdés átfogó vizsgálatára, mivel az e téren jelentkező problémák egyre inkább zavarják a közvéleményt s az államközi kapcsolatokat mind Kelet-, mind pedig Nyugat-Európában. A kormányoknak meg kell vizsgálniuk, hogyan lehet nemzetközi biztosítékokat adni a kisebbségek jogainak érvényesítéséhez, átfogó normarendszert kidolgozni az egyes országok magatartásának megítéléséhez e téren. Az Uniónak sürgetnie kell az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának illetékes bizottságában részt vevő államok kormányait arra, hogy gyorsítsák meg a nemzeti kisebbségek jogait rögzítő nyilatkozat kidolgozását, s ezt mielőbb terjesszék az ENSZ közgyűlése elé. Ugyancsak sürgeti a javaslat, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia utótalálkozóin is kísérjék figyelemmel a kisebbségek helyzetét. (folyt.köv.)
1989. március 15., szerda 14:22
|
Vissza »
|
|
Interparlamentáris konferencia (3. rész)
|
A nemzetiségi kérdéssel több más határozati javaslat is foglalkozik. A svájci parlamenti csoport például javasolja, hogy az ENSZ állítson fel külön szakosított szervezetet a nemzetiségiek helyzetének, az etnikai konfliktusoknak tanulmányozására. A szovjet parlamenti csoport sürgeti az egyes országok kormányait, hogy határozott lépésekkel biztosítsák a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítését, haladéktalanul számoljanak fel mindenfajta korlátozást, biztosítsák a nemzetiségeknek mindazokat a jogokat, amelyeket minden más állampolgár élvezhet. Az NSZK parlamenti csoportjának határozattervezete ugyancsak arra kívánja ösztönözni az egyes országok kormányait, hogy akadályozzák meg a nemzetiségek megkülönböztetését, történjék az akár jogi eszközökkel, akár más módon, biztosítsák a megfelelő feltételeket a kisebbségek nemzeti és kulturális azonosságának megtartásához, emberi jogaik érvényesítéséhez. A vitában szerdán felszólalt dr. Schőner Alfréd főrabbi, országgyűlési képviselő. Beszédében a magyar zsidóság nevében üdvözölte az Interparlamentáris konferencia résztvevőit. Szólt a magyar zsidóság történetéről, az ország életében betöltött szerepéről, üldöztetéséről. Kijelentette: 1945 tavasza új fejezetet nyitott meg Magyarországon a zsidóság előtt, törvényesen biztosították számára az egyenlő jogokat, a vallásgyakorlás szabadságát. ,,Hitbéli törvényeinknek megfelelően tevékeny részt veszünk az ország építésében, integráns részét képezzük a magyar nemzetnek, a világ zsidóságán belül felemeljük szavunkat a megkülönböztetés, az elnyomás, a kisebbségek jogainak megsértése ellen,, - hangoztatta egyebek között. (folyt.köv.)
1989. március 15., szerda 14:24
|
Vissza »
|
|
Interparlamentáris konferencia (4. rész)
|
A teljes ülés felszólalói közül sokan bírálták rendkívül élesen a dél-afrikai rezsimet, követelték, hogy Pretoria vessen véget a fajüldözésnek, a faji elkülönítés minden formájának. Sok felszólalás tért ki ugyanakkor a nemzeti kisebbségek problémájára is, megemlítve a romániai helyzetet, a falurombolás terveit, a nemzeti kisebbségek jogainak felszámolását. Szerdán délután tanácskozást tartottak az európai biztonsági és együttműködési konferencián résztvevő 35 állam parlamentjeinek küldöttei is. A törvényhozó testületek tevékenyen vesznek részt a biztonsági folyamat megvalósításában s a küldöttek ezúttal is számos, a folyamat elmélyítését szolgáló tanácskozásról, találkozóról, küldöttség-cseréről számoltak be. Lengyelország képviselője emlékeztetett, hogy Varsóban a Szejm marsalljának - a lengyel parlament elnökének - kezdeményezésére tavaly megtartották a képviselőházi elnökök kétnapos tanácskozását, amelyet az európai biztonság kérdéseinek, a parlamentek közötti együttműködés bővítésének szenteltek. A 35 állam képviselői ismételten elhalasztották a döntést arról, hol és mikor rendezzék meg az Interparlamentáris Úniónak az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről megtartandó soron következő külön konferenciáját. A tanácskozást eredetileg Bukarestben kívánták megtartani ez év májusában, azonban már a legutóbbi Interparlamentáris konferencián több állam képviselője emelt ez ellen kifogást. A mostani megbeszélésen az úgynevezett ,,12 plusz,, csoport, az EGK tagállamai és több más nyugati állam képviselői nevében a portugál küldöttség bejelentette, a csoport ,,nem tartja megfelelőnek a körülményeket,, arra, hogy a fontos tanócskozást a román fővárosban tartsák meg a jelenlegi helyzetben. Rövid vita után a 35-ök csoportja úgy határozott, hogy a döntést a tanácskozás körülményeiről az IPU szeptemberi konferenciájáig ismét elhalasztják, vagyis májusban semmiképen sem lesz konferencia Bukarestben. Az amerikai küldöttség javasolta, hogy a rendezés jogát vegyék el Romániától, az NDK javaslatára azonban végülis egyhangúan a döntés elhalasztása mellett határoztak. Az IPU-tanácskozás számos résztvevője a döntést úgy minősítette, mint annak jelét, hogy a román kormány jelenlegi politikája miatt mindinkább elszigetelődik a nemzetközi közösségben. Szerdán a Szocialista Internacionáléhoz tartozó pártok képviselői találkoztak az MSZDP képviselőivel és az együttmüködés fejlesztéséről folytattak megbeszélést. (folyt.köv.)
1989. március 15., szerda 18:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Interparlamentáris konferencia (5.rész)
|
Innen felhasználható: 19.15 órakor ---------------------------------- Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke szerdán este az Országház épületében fogadást adott a 81. Interparlamentáris Konferencia résztvevői tiszteletére. A fogadáson részt vett az Országgyülés tisztikara, számos képviselője. Nagy számban voltak jelen a diplomáciai képviseletek vezetői. A szívélyes hangulatú fogadáson az Elnöki Tanács elnöke szeretettel köszöntötte a törvényhozókat, külön kiemelve, hogy a találkozás egybeesik nagy nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével. A konferencia résztvevői nevében Daouda Sow, az Interparlamentáris Tanács elnöke mondott köszönetet a magyar vendéglátóknak és fejezte ki jókivánságaikat nemzeti ünnepünk alkalmából. (MTI)
1989. március 15., szerda 18:06
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|