|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Többpártrendszer - KZ (1. rész)
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. március 10. péntek. (MTI-tud) - A többpártrendszernek a magyar fegyveres erőkre gyakorolt hatásait elemzi egy olvasói levélre válaszolva pénteken a Krasznaja Zvezda.
A szovjet hadsereg lapja példaként idézi, hogy több szocialista országban - így az NDK-ban és Lengyelországban is - már jóideje több párt létezik, de a fegyveres erők tekintetében elismert a NSZEP, illetve a LEMP vezető szerepe. A Krasznaja Zvezda hangsúlyozza, hogy Magyarországon egyelőre csak egy párt működik: az MSZMP februári ülésén született döntés a politikai pluralizmus kibontakoztatásáról. E KB-ülésen ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az MSZMP meghatározó szerepet kíván játszani a magyar társadalomban, s ezt politikai eszközökkel, mindenekelőtt programjával és meggyőzéssel valósítja meg. Nyilvánvaló, hogy a magyar néphadsereg sem vonhatja ki magát az országban végbemenő folyamatokból - emeli ki a Krasznaja Zvezda tudósítója, s beszámol arról, hogy az olvasói levél kapcsán tájékozódott a moszkvai magyar katonai attasénál, Varga László vezérőrnagynál, aki Fejti György KB-titkárnak az egyik pártaktíván elhangzott beszédével ismertette meg az újságírót. A kibontakozó összképet felvázolva a szovjet hadsereg lapja kitér arra, hogy a párttörvény csak augusztusban kerül a parlament elé, de a magyar fegyveres erőkben már kibontakozott a vita arról: lehetnek-e más párt tagjai a tisztek, akiknek túlnyomó többsége az MSZMP tagja. Vannak olyan hangok is, hogy a hadsereget ,,politikamentessé,, kell tenni, s a szolgálatukat teljesítőknek kívül kell maradniuk a pártokon. Fejti szavait idézve a lap hangsúlyozza, hogy Magyarországon szó sincs és nem is lesz a hadsereg ,,depolitizálásáról,, , ugyanis az MSZMP vezető szerepe nélkül az nem tudja teljesíteni összes funkcióját, nem lehet stabilizációs tényező az országban, nem biztosíthatja a honvédelmi feladatok megoldását, szövetségesi kötelezettségeinek teljesítését a Varsói Szerződés keretein belül. Nem reális az az egyesek által hangoztatott vélemény sem, hogy a különböző pártoknak ,,egyenlő esélyeket,, kellene biztosítani a hadseregben, lehetővé téve alapszervezetek létrejöttét, tagtoborzást a hivatásos állomány között. (folyt.)
1989. március 10., péntek 12:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|