|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (4. rész) Szentágothai János akadémikus, az MTA tudományos tanácsadója ---- --------------
|
javasolta, hogy a zsúfolt program ellenére tűzzék napirendre a bős-nagymarosi vizierőmű kérdését. Érvelése szerint az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy a kormány nem tudja teljesíteni azt az igéretét, miszerint a csúcsrajáratást csak akkor indítják meg, ha a szükséges környezetvédelmi feltételeket megteremtették. Kifogásolta, hogy a képviselők még mindig nem láttak tételes, a kiadásokat visszamenőleg összegző, s a kihatásokat is bemutató költségvetést. Az elnöklő Horváth Lajos - mielőtt újabb felszólalónak megadta volna a szót - felhívta a figyelmet arra, hogy ez a kérdés önálló indítványként szerepel, így tehát az ügyben annak tárgyalásakor kell dönteni. Takács Imréné (Csongrád megye, 4. vk.), a Szegedi Textilművek ------------- MSZMP-bizottságának titkára kérte, hogy szavazzanak arról: megvitassák-e a sztrájktörvényt. Tapasztalatai szerint ugyanis a jogszabálytervezetet éppen azokkal - például a nagyüzemi munkássággal - nem tárgyalták meg, akiknek érdekében be szeretnék vezetni. Ezután szót kért Németh Miklós. A miniszterelnök emlékeztetett ------------- arra, hogy a kormány egyik januári ülésén úgy döntött: minden parlamenti ülés előtt összegzi az előterjesztett napirendek vitájával kapcsolatos tapasztalatokat, igyekszik beépíteni előterjesztésébe az elhangzottakat, és kialakítani azt a lehetséges kompromisszumos álláspontot, amely a közmegegyezést lehetővé teszi. Így tettek a legutóbbi minisztertanácsi ülésen is. A sztrájkjoggal és a Munka Törvénykönyvével kapcsolatban csatlakozott Horváth Lajos alelnök javaslatához: hallgassák meg a képviselők Halmos Csaba államtitkárt, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét, aki a kormány nevében beterjeszti a javaslatot. A szóbeli kiegészítésből kiderül majd, hogy a kormány módosította álláspontját, ami az írásos dokumentumokban természetesen még nem szerepelhet. A bős-nagymarosi beruházással kapcsolatban elmondta: a kormány úgy döntött, hogy folyamatosan vizsgálja a beruházás költségvetését, menetét, és erről rendszeresen tájékoztatni fogja az Országgyűlést. Németh Miklós bejelentette továbbá: a Minisztertanács kész megvizsgálni a bős-nagymarosi beruházásról tartandó népszavazás lehetőségét. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 13:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|