|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (36. rész) Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun, 4. vk.) az SZMT vezető titkára -------------
|
miután idézte a megfelelő megállapítást az 1949-es alkotmányból - kijelentette: nem voltunk és ma sem vagyunk még szocialista állam. A hatalmat a vezetés szűk csoportja éppen az alkotmány elfogadása után sajátította ki. Koncepciós perek, törvénysértő ítéletek sorozata bizonyítja az alkotmány megsértését. S a legutóbbi időszakig érvényben volt: ha az Országgyűlés nem ülésezik, jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja. Így történhetett folyamatosan, hogy az úgynevezett kényes, esetenként titkos ügyeket törvényerejű rendeletbe lehetett foglalni az Országgyűlés nélkül. Kőrös Gáspár egyetértett azzal, hogy az alkotmány bevezetője vállalja a magyar állam ezeréves történelmét. Szükségesnek ítélte ennek részletes rögzítését, mivel az a nemzet, amely nem vállalja múltját, nem tudja megfogalmazni a jövőjét sem. A továbbiakban a hatalmi ágak elválasztását helyeselve kifejtette: az alkotmányban olyan szabályozás kell, amely biztosítja a törvényességet, s megakadályozza a hatalom kisajátítását. Ez a magyar társadalom alapvető érdeke. A képviselő az egykamarás parlament mellett foglalt állást annak érdekében, hogy a legfontosabb népképviseleti szerv megőrizze döntésképességét. Az országgyűlési képviselők egyéni választókerületben történő megválasztását támogatta, hozzáfűzve: azoknak a képviselőknek, akik ezt vállalják, már a jelenlegi ciklusban lehetővé kellene tenni, hogy munkájukat függetlenítve végezzék. A köztársasági elnöki intézménnyel egyetértve ,,közepesen erős,, elnöki hatalom megteremtését támogatta. A tanácsi szervek munkájáról szólva kiemelte: mivel önkormányzati szerepük erősítése elengedhetetlen, nem indokolt, hogy megyei szinten tanácstestületek működjenek, és a pénz újraelosztásával foglalkozzanak. Véleménye szerint helyesebb lenne, ha a megyékben csak hivatali jellegű tanácsi szervezet működne, amely hatósági feladatokkal és törvényességi felügyelettel foglalkozna. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 19:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|