|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (34. rész) Kárpáti András (Pest m. 22. vk.), a Pest Megyei Műanyagipari --------------
|
Vállalat igazgatóhelyettese hangsúlyozta: az új alaptörvény sarkalatos pontja a közösségi és az egyéni tulajdon egyenrangúságának, a tulajdon feletti szabad rendelkezésnek a rögzítése. Javasolta: a társadalmi tulajdon működőképessége érdekében válasszák el az állam közhatalmi és tulajdonosi minőségét. A képviselő szerint nem célszerű alkotmányban rögzíteni az eddigi éves és ötéves tervezési gyakorlatot, mert az a direkt irányításhoz kötődik. Célszerűbb lenne azt leszögezni alkotmányos alapelvként, hogy az Országgyűlés megtárgyalja és elfogadja a gazdaság működésének feltételeire vonatkozó, rövidebb és hosszabb távú elveket. A felszólaló nem tartotta hosszú távra szóló alkotmányos alapelvnek a verseny és a vállalkozás szabadságának említését, mert ez szerinte csak jelenlegi célokat tükröz. Indokoltabb lenne e jogokat úgy megközelíteni, hogy mindent lehet, amit a törvény nem tilt. Szólt arról is, hogy a köztársasági elnök szerepét és hatáskörét az Országgyűléshez és nem a végrehajtó hatalomhoz, a kormányhoz kell kötni. Ez a feltétele annak, hogy erős és felelős miniszterelnök, illetve kormány legyen, amely a Parlamentnek tartozik felelősséggel. Nem támogatta az elnök rendeletalkotási jogának rögzítését. Végül javasolta, hogy az Országgyűlés az alkotmányozás idejére hozzon létre egy szakértői testületet, amely csak a Parlamentnek felelősen segítené az alkotmányozási munkát. A bizottságnak kettős rendeltetése lenne, egyrészt függetlenítené az Országgyűlést a kormány kizárólagos szakmai illetékességétől, másrészt segítséget nyújtana a képviselőknek a szakmai kérdésekben való eligazodáshoz. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 18:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|