|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (33. rész) Bíró Miklós (Szabolcs-Szatmár m. 11. vk.), a MOM mátészalkai -----------
|
gyáregységének igazgatója elmondta: olyan új magyar szocialista társadalmi modell megjelenését várja az alkotmányban, amely ha nem is teljesen tökéletes, de lényegesen javuló életkörülményeket biztosít az ország lakosságának. Mivel a készülő szabályozás az állampolgárt kívánja középpontjába helyezni, javasolja, hogy az emberi és állampolgári jogok s az alapvető kötelességek közvetlenül a bevezető rész után kapjanak helyet az alkotmányban. A képviselő véleménye szerint meghatározó az új szabályozás azon elve, amely szerint nem az Országgyűlés a népszuverenitás egyedüli letéteményese. Esetenként magának a népnek kell döntenie alapvető kérdésekben. Az államélet operatív irányítása pedig ne az Országgyűlés, hanem egy jól működő kormány feladata és felelőssége legyen. Arról is szólt, hogy az alkotmánybíróság felállítására irányuló elgondolás teljesen összhangban van a jogállamiság megteremtésével. Ezzel kapcsolatban javasolta, hogy az alkotmánybíróság még kihirdetésük előtt véleményezze a törvényeket az alkotmányosság szempontjából, ezzel megelőzve a későbbi vitákat. Mondok Pál (Pest m. 26. vk.), a Pest Megyei Tanács nyugalmazott ---------- elnöke az államforma kérdésében a népköztársaság kifejezés elfogadását javasolta. A parlamentet illetően pedig egykamarás törvényhozás mellett tört lándzsát. Szerinte országos listára sincs szükség, mert a rajta szereplők inkább protokolláris funkciót töltenek be. Olyan parlament kell, amelynek valamennyi képviselőjét az egyéni kerületekben választják meg - fejtette ki. Egyetértett az egyszemélyi államfői intézmény létrehozásával, de úgy vélekedett, hogy a köztársasági elnöknek csak jobbára reprezentatív jogkört szabad adni. A rendkívüli állapot kihirdetése, a parlament feloszlatása és a az országgyűlés által elfogadott törvények megvétózása a képviselő szerint nem tartozhat az államfő jogai közé. Az alkotmánykoncepció tervezetében a tanácsokról szóló fejezetnek komoly hiányosságai vannak - tette szóvá. Egyetértett azzal, hogy a tanácsokra csak törvény róhasson kötelező feladatokat, de javasolta: ugyancsak törvény biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek az önkormányzat ellátásához szükségesek. Így például az alkotmányos szabályozás keretében osszák meg az adóbevételek fölötti rendelkezés jogát a központ, illetve az önkormányzatok között - indítványozta Mondok Pál. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 18:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|