|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (29. rész)
|
A vitában elsőként felszólaló Nagy József (Baranya m. 6. vk.), ----------- az MSZMP Baranyai Megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára azt hangsúlyozta, hogy a tervezett új alkotmányt hosszú távra szólóan stabil alapokra kell helyezni. Ezt jól szolgálja a mostani előkészítő szakasz, amelyet joggal nevezhetünk társadalmi alkotmányozásnak, hiszen az állampolgárok széles rétegei vesznek részt az alapelvek kidolgozásában. Ezután arról szólt, hogy az előkészítő munkában jobban kell tisztázni az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Minisztertanács közötti munkamegosztást, a közöttük szükséges egyensúly megteremtését, azt, hogy mi a feladata és joga a központi hatalomnak és az önkormányzatoknak. Ami az államformát illeti: meggyőződésből a népköztársaság elnevezést ajánlotta a hozzászóló, mert - mint mondta -, hazánkat már így ismeri a világ, és a kifejezés haladóbb, mint a köztársaság elnevezés. Ezután olyan kérdésekről szólt, amelyeket a további szövegező munkánál, a koncepciók finomításánál figyelembe kell venni. Itt említette a bevezető szakaszt, amely szocialistának minősíti a kiépülő társadalmi rendszert, de a következő fejezet már nem fogalmazza meg, mit is értünk ezalatt. Az alkotmánynak szólnia kellene a plurálisan tagolt társadalom közösségeiről, a munkahelyi, a lakossági és a vallási közösségekről is. A hozzászóló hiányolta továbbá a koncepcióból a politikai akarat érvényesítésében közreműködő pártok közjogi státusát. Pedig ez időszerű kérdés - hangsúlyozta -, hiszen az MSZMP politizáló párttá kíván válni, és nem akar hatalmi monopóliumot. Az országszerte folyó címervitával kapcsolatban azt mondta, hogy bár becsüli nemzeti ereklyéinket, anakronizmusnak tartja a koronás címer bevezetését, ez ugyanis ellentétes a népköztársaság eszméjével. A Kossuth-címer viszont leghaladóbb hagyományainkat idézi. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 17:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|