|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (27. rész)
|
Határozottan el kell különíteni továbbá egymástól három - egyébként összefüggő - elemet, amely a politikai közvéleményben gyakran összekeveredik. Ez a népszuverenitás, a hatalommegosztás és az államhatalmi ágak elválasztása. A népszuverenitás egy és oszthatatlan. Érvényesülésének két fő eszköze a demokratikus képviseleti rendszer és a népszavazás. A hatalommegosztás a politikai rendszer egészében jelenik meg, lényegében a hatalom pluralitását, sokféleségét jelenti. Ilyen értelemben a hatalommegosztás a pártok közötti viszonyt fejezi ki. Az államhatalmi ágak elválasztása pedig a tételesen felsorolt hat ág szigorú elválasztását jelenti. Mindezekhez az elvekhez szorosan kapcsolódik a kizárólagos hatalomra való törekvés tilalma. A bizottság foglalkozott az alkotmányban szabályozott nemzeti szimbólumokkal is. A címer ügyében azt ajánlotta, hogy a társadalmi vitára bocsátott tervezet alternatív megoldást tartalmazzon, a Szent korona és a Kossuth-címer egyaránt szerepeljen a javaslatban. Az állampolgárságra vonatkozó legfontosabb rendelkezések között szólni kell arról - szögezte le Gajdócsi István -, hogy a külföldön élő magyarságért a Magyar Népköztársaság felelősséget vállal, mégpedig elvszerűen és a kölcsönösség hangsúlyozásával. Megfontolandónak ítélte a bizottság elnöke, hogy az alkotmány szabályozza a képviselet tartalmát is. Mind az országgyűlési, mind a helyhatósági képviselők esetében ki kell mondani, hogy megválasztásuk után a képviselők lelkiismeretük és politikai meggyőződésük alapján vesznek részt a képviseleti testületek munkájában. Ez lényegében a szabad mandátum elvét jelenti, s ebben az esetben felesleges a visszahívás joga. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 17:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|