|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Napirend megvitatása
|
1989. március 8., szerda - Az ülésszak napirendjéről vita alakult ki a képviselők között. Király Zoltán indítványozta, hogy most ne tárgyalják sem a sztrájktörvény-tervezetet, sem pedig a Munka Törvénykönyv módosítását. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a parlamenti ügyrend értelmében a kormány által javasolt napirendi pontokat az Országgyűlésnek meg kell tárgyalnia. Az általános vitában aztán elő lehet terjeszteni az ellenérveket. Szentágothai János arra tett indítványt, hogy ismét vegyék elő a bős-nagymarosi vizierőmű kérdését. Ekkor Németh Miklós miniszterelnök kért szót, és bejelentette: a kormány foglalkozik azzal a gondolattal, hogy népszavazás tárgyává tegye a vizlépcső-építés ügyét; s ebbéli vizsgálódásának eredményét - a népszavazásról szóló törvényjavaslattal együtt, a nyári ülésszakra terjeszti be. Avar István az elhangzottak alapján ekkor azt javasolta, hogy függesszék fel az erőmű építését. (MTI)
1989. március 8., szerda 11:23
|
Vissza »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (3. rész)
|
Az elnök bejelentette, hogy az elmúlt ülésszakon nem tárgyalt interpellációkon és kérdéseken túl további 19 képviselő nyújtott be interpellációt és kilenc képviselő kérdést. Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.) jelentkezett szólásra, s elmondta: a művelődési miniszterrel folytatott megbeszélése kapcsán eláll az interpellációtól. Ezt követően az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot ismertette Horváth Lajos: 1./ Magyarország alkotmánya szabályozási elveinek tárgyalása; 2./ a Minisztertanács tájékoztató jelentése a romániai menekültek helyzetéről, a kormány tervezett további intézkedéseiről; 3./ az Országgyűlés elnökének megválasztása; 4./ a Munka törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat; 5./ a sztrájkról szóló törvényjavaslat; 6./ a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 7./ az 1995-re tervezett Budapest-Bécs Világkiállítás előkészítésének helyzetéről szóló tájékoztató; 8./ az Országgyűlés 1989. évi várható programja; 9./ személyi változások az Országgyűlés egyes bizottságaiban; 10./ interpellációk és kérdések tárgyalása. A tárgysorozat megállapításával kapcsolatban Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) indítványozta, hogy vegyék le a napirendről a Munka törvénykönyve módosításáról és a sztrájktörvényről szóló törvényjavaslatokat. Indoklásul elmondotta: a független szakszervezetek, illetve politikai szervezetek többségükben ellenzik e témák parlamenti megvitatását. E kérdésekben nem alakult ki a kormányzat és a független szakszervezetek, s véleménye szerint a társadalom nagy része között konszenzus. Horváth Lajos elmondotta: az Országgyűlés ügyrendje értelmében az Elnöki Tanács és a Minisztertanács, valamint az állandó bizottságok javaslatait a Parlament napirendre tűzi. Az általános vita után azonban az Országgyűlés úgy dönthet, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot nem bocsátja részletes vitára, visszaadja átdolgozásra. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 12:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|