|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Elhagyták a börtönt a katonai szolgálatot megtagadó fiatalok (1. rész)
|
1989. március 1., szerda - Elhagyta a baracskai börtönt és fogházat szerdán az a 70 fiatalember, aki a katonai szolgálat lelkiismereti és vallási okokból való megtagadása miatt fogházbüntetését töltötte. A szabadulók előtt Vörös Ferenc, a börtön és fogház parancsnoka olvasta fel Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter parancsát, szabadságvesztés büntetésük hat hónapra szóló félbeszakításáról. Az átöltözést, a szabadulással együtt járó formaságok intézését követően a fiatalokat két autóbusszal vitték ki a vasútállomásra.
A büntetés-félbeszakítással szabadult fiatalok a honvédelmi törvény megjelenéséig büntetett előéletűek lesznek, de a törvény hatályba lépését követően mentesülnek majd a szabadságvesztés következményei alól. A büntetés félbeszakításával egyébként többségüknél jelentősen rövidült a szabadságvesztés ideje. A most szabadult fiatalokat - mint a fogadásukra jött hozzátartozóik elmondták - visszavárják a régi munkahelyükre. X X X Az Országos Béketanács kezdeményezésére mindenki számára elfogadható megoldást kerestek tavasszal is az alternatív katonai szolgálat kérdésében több találkozón. Ezeken az eszmecseréken a Honvédelmi Minisztérium, az Állami Egyházügyi Hivatal, a KISZ, a békemozgalom és az egyházak képviselői, valamint szakértők és az alternatív katonai szolgálat bevezetését kezdeményező állampolgárok vettek részt. A társadalom érdekeivel és hazánk szövetségi kötelezettségeivel összhangban álló, az egyénnek feloldhatatlan lelkiismereti konflikust nem jelentő megoldásról eltérő nézetek alakultak ki. Az Országos Béketanács, illetőleg a Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat Kör egyaránt napirenden tartotta a témát, folyamatosan, szinte havonta szerveztek megbeszéléseket. Ezeken indítványozták többek között, hogy a fegyver nélküli katonai szolgálat mellett legyen lehetőség alternatív szolgálatra a hadseregen kívül, például az egészségügyben, a környezetvédelmi munkáknál és a társadalmi szerveknél. Megfogalmazták azt is, hogy ennek a szolgálatnak nem lehet büntető jellege. Az Országgyűlés akkori alelnöke, Péter János tavaly június végén vett át egy közérdekű bejelentést a társadalmi békeszolgálat bevezetéséről. Ebben a 790 aláíró rámutatott, hogy sok más ország törvényes lehetőséget ad erre. (folyt.köv.)
1989. március 1., szerda 16:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Elhagyták a börtönt a katonai szolgálatot megtagadó fiatalok (2. rész)
|
Ily módon a lelkiismereti okokból a katonai szolgálatot megtagadók szabad emberként, törvényesen, társadalmi munkával helyettesíthetik a fegyveres szolgálatot, s ennek Magyarországon is adottak a jogi feltételei. Szeptemberben az emberi jogokért tartott koncert alkalmával az Amnesty International itt tartozkódó vezetői is szorgalmazták ennek a szolgálatnak a bevezetését hazánkban. Október 5-én az Országház mellett, a Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat szervezésében tucatnyi egyesület és társaság részvételével tüntetés volt a lelkiismereti okból katonai szolgálatukat megtagadó 160 fiatal szabadon bocsátásáért és a polgári szolgálat bevezetéséért. A tüntetők minderről nyilatkozatot juttattak el Grósz Károly akkori miniszterelnöknek és Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének. Ugyancsak októberben Szabó Egon vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnök-helyettese hazánkban dolgozó külföldi tudósítóknak elmondta, hogy a ,,pontosított,, magyar katonai doktrina - amely az új világpolitikai és gazdasági körülményekhez igazította a Magyar Néphadsereg feladatait - már tartalmazza az alternatív katonai szolgálatot is. Az elképzelések abból indultak ki - mondta akkor -, hogy a haza védelmének ,,többféle módon lehessen eleget tenni,,. A Minisztertanács november elején döntött ebben a kérdésben. A kormány elhatározta, hogy a már korábban bevezetett fegyver nélküli katonai szolgálat mellett lehetővé teszik a polgári szolgálatot is: a vallási vagy lelkiismereti okokból semmiféle katonai szolgálatot sem vállaló fiataloknak 36 hónapot kell majd az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal által kijelölt munkahelyen, a katonai elhelyezéshez hasonló körülmények között dolgozniuk. Január 9-én több alternatív szervezet nyújtott be kérelmet ebben a tárgykörben az Országgyűlés Sajtóirodájához. Másnap Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéjában jelezte: az alkotmánynak a honvédelmi kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit is módosítják, hogy a lelkiismereti, vallási okokból fegyveres vagy katonai szolgálatot nem vállalók számára is megteremtsék a polgári szolgálat lehetőségét. (folyt.köv.)
1989. március 1., szerda 16:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Elhagyták a börtönt a katonai szolgálatot megtagadó fiatalok (3. rész)
|
Február elején a Honvédelmi Minisztérium sajtótájékoztatót tartott a bevonulásról és leszerelésről. Itt hangzott el, hogy az ÁBMH május végéig készül el a polgári szolgálatot teljesítőket érintő munkajogi koncepcióval, s azt akkor az Igazságügyi és a Pénzügyminisztérium szabályozásával együtt terjeszti a kormány elé. Elmondták azt is, hogy annak a sorkötelesnek, akit az első félévben soroznak és az alternatív szolgálatot választja, ezirányú kérelmét július 31-ig kell benyújtania az illetékes megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksághoz. Akik lelkiismereti okból a fegyver nélküli katonai szolgálatot sem vállalják, engedély alapján, állampolgári kötelezettségüknek polgári szolgálat teljesítésével tehetnek eleget. A lelkiismereti okra hivatkozás megalapozottságát bizottság fogja majd vizsgálni. (MTI)
1989. március 1., szerda 16:16
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|