|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Elhagyták a börtönt a katonai szolgálatot megtagadó fiatalok (2. rész)
|
Ily módon a lelkiismereti okokból a katonai szolgálatot megtagadók szabad emberként, törvényesen, társadalmi munkával helyettesíthetik a fegyveres szolgálatot, s ennek Magyarországon is adottak a jogi feltételei. Szeptemberben az emberi jogokért tartott koncert alkalmával az Amnesty International itt tartozkódó vezetői is szorgalmazták ennek a szolgálatnak a bevezetését hazánkban. Október 5-én az Országház mellett, a Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat szervezésében tucatnyi egyesület és társaság részvételével tüntetés volt a lelkiismereti okból katonai szolgálatukat megtagadó 160 fiatal szabadon bocsátásáért és a polgári szolgálat bevezetéséért. A tüntetők minderről nyilatkozatot juttattak el Grósz Károly akkori miniszterelnöknek és Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének. Ugyancsak októberben Szabó Egon vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnök-helyettese hazánkban dolgozó külföldi tudósítóknak elmondta, hogy a ,,pontosított,, magyar katonai doktrina - amely az új világpolitikai és gazdasági körülményekhez igazította a Magyar Néphadsereg feladatait - már tartalmazza az alternatív katonai szolgálatot is. Az elképzelések abból indultak ki - mondta akkor -, hogy a haza védelmének ,,többféle módon lehessen eleget tenni,,. A Minisztertanács november elején döntött ebben a kérdésben. A kormány elhatározta, hogy a már korábban bevezetett fegyver nélküli katonai szolgálat mellett lehetővé teszik a polgári szolgálatot is: a vallási vagy lelkiismereti okokból semmiféle katonai szolgálatot sem vállaló fiataloknak 36 hónapot kell majd az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal által kijelölt munkahelyen, a katonai elhelyezéshez hasonló körülmények között dolgozniuk. Január 9-én több alternatív szervezet nyújtott be kérelmet ebben a tárgykörben az Országgyűlés Sajtóirodájához. Másnap Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéjában jelezte: az alkotmánynak a honvédelmi kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit is módosítják, hogy a lelkiismereti, vallási okokból fegyveres vagy katonai szolgálatot nem vállalók számára is megteremtsék a polgári szolgálat lehetőségét. (folyt.köv.)
1989. március 1., szerda 16:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|