|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP KB - osztrák sajtó
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1989. február 21. kedd (MTI-tud.) - Az osztrák lapok kedden bő terjedelemben tájékoztattak az MSZMP KB ülésének első napjáról és az alkotmányreformnak a tanácskozáson megtárgyalt koncepciójáról.
Az általában vezető helyeken közölt beszámolókban több lap kiemelte, hogy az ülésen Kádár János volt pártfőtitkár, az MSZMP elnöke vezette a vitát. Tartalmilag különösen azt tartották figyelemre méltónak, hogy a párt az új alkotmánnyal az ország jogállamiságát akarja erősíteni, s az MSZMP hajlandó lemondani vezető szerepének az alkotmányban való rögzítéséről. A Kurier című, igen nagy példányszámú újság ez utóbbi állásfoglalást a magyarországi politikai nyitás jelentős megnyilvánulásaként értékeli. A Volksstimme-nek, az osztrák Kommunista Párt napilapjának tudósítója ezzel kapcsolatban idézi az alkotmány-koncepciónak azt a részét, amely szerint a marxista-leninista párt vezető társadalmi szerepét nem az alkotmánynak kell szavatolnia, hanem a nép érdekében és a néppel együtt végrehajtott politikájának. A Volksstimme megjegyzi még, hogy a koncepció nem helyesli az állam nevéből a ,,Népköztársaság,, kifejezés elhagyását, amint ezt egyes ,,ellenzéki,, körök kívánják. A Neue Arbeiter Zeitung, az osztrák Szocialista Párt napilapja többek között idézi Fejti György KB-titkárnak azt a javaslatát, hogy az új alkotmány Magyarországot szabad, demokratikus és szocialista államként határozza meg. A szocialista lap, valamint a Standard című független újság ehhez az állásfoglaláshoz hozzáfűzi: még viták vannak arról, hogy az alkotmány egyáltalán tartalmazza-e a szocializmus fogalmát, mert például a reformerként ismert Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter úgy véli, hogy ezt a fogalmat nem lehet jogi formába önteni. Néhány bécsi újság kedden közölt budapesti jelentése megemlíti a leendő alkotmánynak a köztársasági elnöki tisztség visszaállítására, a jogállamiságot alátámasztó új intézmények létrehozására, valamint az emberi jogok szavatolására és a tulajdonformák egyenjogúságára vonatkozóan tervezett pontjait is. +++
1989. február 21., kedd 13:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|