|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A nyilvánosság és az újságírók helyzetéről tárgyalt az MSZMP KB társadalompolitikai bizottsága (1. rész)
|
1989. február 8., szerda - Az MSZMP KB társadalompolitikai bizottsága szerdán Berecz János elnökletével megvitatta a nyilvánosság és a magyar újságíró társadalom helyzetéről, törekvéseinek alakulásáról szóló tájékoztatást.
A testület megállapította, hogy a nyilvánosság a tömegtájékoztatás, a politikai intézményrendszer átalakulásának átmeneti állapotát tükrözi, miközben maga is formálódik, átalakul. Hasznos, új érték a sajtóorgánumok profiljának, egyéni hangvételének erösödése. A vita során hangsúlyozták, hogy csak egyetlen nyilvánosságot tartanak elképzelhetőnek. Ennek megvalósulása érdekében a testület szorgalmazta, hogy a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság gyakorlásának módját, garanciáit és törvényes korlátait is magába foglaló tájékoztatási törvény tervezete minél előbb, még ebben az évben kerüljön az Országgyűlés elé. Kinyílvánította: e vitájával is hozzá kiván járulni a Központi Bizottságnak a politikai nyilvánosság, a tájékoztatási törvény politikai irányelvei, valamint a párt sajtópolitikája és a pártsajtó fejlesztése kérdéseiben kialakítandó állásfoglalásához. Ösztönzi, hogy a kormány mellett a közelmúltban létrejött tájékoztatáspolitikai kollégium határozza meg a kormányzat sajtópolitikájának stratégiáját, és alakítsa ki az eszközrendszerét. Leszögeezték: szükséges, hogy a lapalapítók ténylegesen éljenek funkcióikkal, és ne késlekedjenek e felelősség és jog gyakorlásának vállalásával. A tanácskozáson megállapították: a párt érdekelt abban, hogy javuljanak a feltételek a sajtó részvételére a politikai közéletben. Ennek érdekében folyamatos tájékoztatást nyújt a lapalapítóknak, szerkesztőségeknek, újságíróknak saját politikai céljairól és tevékenységéről, a pártpolitikai döntések társadalmi hátteréről. Szoros kapcsolatra törekszik a párttag újságírókkal, a sajtóban, valamint a lapalapítóknál müködő pártbizottságokkal, továbbá alapszervezetekkel. Nyitott és együttmüködést keres a pártonkivüli újságírókkal is. A bizottság szükségesnek tartja, hogy a politikai erők nézetei a sajtóban közvetlenül és ne szakmai törekvésekbe rejtve jelenjenek meg. A vélemények ütköztetését az érvek ütköztetésével támasszák alá, mivel a nem csak retorikájában szabad sajtó ilyen módon tud hatékonyan hozzájárulni a társadalom fejlődését célul tüző nézetek igazságának megismertetéséhez. (folyt.köv.)
1989. február 8., szerda 18:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|