 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Munkásgyűlés a MÁV Északi Járműjavító Üzemében (1. rész)
|
1989. február 7., kedd - Mivel a fogyasztói árak a korábbi megállapodások során számításba vettnél nagyobb mértékben növekednek, a szakszervezetek új tárgyalásokat kezdeményeznek - mondta Nagy Sándor, a SZOT főtitkára kedden a MÁV Északi Járműjavító Üzemében megtartott munkásgyűlés több ezer résztvevője előtt.
Elmondotta: az Országos Érdekegyeztető Tanács szerdán sorra
kerülő ülésén, amikor a kormány és a munkáltatók képviselőivel
szerdán tárgyalóasztalhoz ülnek, javasolni fogják, hogy a vállalatok
minden dolgozó bérét minimálisan 3 százalékkal emeljék adómentesen,
s ez mindenki számára bérének legalább 300 forintos emelését
eredményezze. Kezdeményezik továbbá, hogy a minimális bérek összegét
a korábbi megállapodáshoz képest nagyobb mértékben, 4000 forintra
emeljék, illetve, a korábban elfogadott 3700 forintos alsó bérhatárt
azonnal vezessék be. Nyomatékkal kérik azt is, hogy ahol a
lehetőségek adottak, áttérhessenek a 40 órás munkahétre. A
szakszervezetek vezető testülete számol azzal, hogy újabb
megállapodásokra a kormány és a munkáltatók képviselőivel csak
kompromisszumok árán juthat. Ezért felkészültek arra is, hogy ha
minimális követeléseiket nem fogadják el, akkor a legnehezebb
helyzetben lévő területek dolgozói gondjainak javítására tegyenek
konkrét javaslatokat. Ezek között szerepel egyebek között a vasút, a
közszolgáltatás, a könnyűipar néhány területe, s a bányászok egyes
adózási gondjainak megoldása.
A szociális juttatások kiegészítésére is tárgyalni akarnak a
kormánnyal a szakszervezetek; így kezdeményezik a nyugdíjak további
differenciált kiegészítését. Szükségesnek tartják továbbá a már
bejelentett, de még életbe nem lépett áremelések mértékének, illetve
bevezetésük iddőpontjának felülvizsgálatát.
A szakszervezetek nem tartózkodnak olyan javaslatoktól sem,
amelyekre ugyan azt is lehet mondani, hogy a szegénységpolitika
megnyilvánulásai, de amelyek szerintük feltétlenül szükségesek a
legnehezebb helyzetben lévők mindennapi megélhetéséhez. Így például
szorgalmazzák, hogy egyes rétegek utalványok segítségével, vagy
bármilyen más módon jussanak hozzá olcsóbb kenyérhez, tejhez és más
néhány alapvető fogyasztási cikkhez. Ha az elkövetkezendő
tárgyalásokon sikerül elfogadtatni ezeket a javaslatokat, akkor a
szakszervezetek elmondhatják, hogy összességében sikerült
megközelíteniük eredeti céljukat, azt, hogy a reálbérek csökkenése
átlagosan ne haladja meg a 3 százalékot. (folyt. köv.)
1989. február 7., kedd 17:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|