|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Sajtótájékoztató a sztrájktörvény elleni fellépésről (2. rész)
|
Timkó Iván, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) nevében elmondotta, hogy a törvénynek társadalmi kezdeményezésre kell épülnie. Tóth Attila, a Tudományos Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ) szóvivője azt hangsúlyozta, hogy az erős szakszervezetek léte országos érdek, mert ezek lehetetlenné tehetik, hogy szorító gazdasági gondjainkat a legkisebb ellenállás irányában, azaz a dolgozók rovására oldják meg. Hann Endre, a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivő testületének tagja rámutatott, hogy a sztrájktörvény tervezete a bizalmatlanságra épül. Az SZDSZ képviselője szerint szükséges az egész gazdasági kapcsolatrendszer általános átdolgozása, s ezt követően a gazdasági kapcsolatokról kell inkább törvényt alkotni. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt nevében szóló Bruszt László szerint a kibontakozást nem a gazdasági kapcsolatok merevítése, hanem a gazdasági demokrácia kiépítése szolgálja. A sztrájkot nem tiltással, hanem annak szükségtelenné tételével kell megakadályozni. Egy kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a szervezetek sztrájktörvény elleni akciószövetsége nem kíván ellen-tervezetet kidolgozni részletes jogszabály formájában. Ehelyett többek között olyan gazdaságpolitikát szorgalmaznak, amely a gazdaságirányítás intézményrendszerét változtatná meg, s például tárgyalásos jellegű intézmények lépnének az adminisztratívak helyébe. Ez utóbbiakat javasolják nyugat-európai mintára félállamivá tenni, a munkáltatók és a munkavállalók képviselőinek közös bevonásával. A Munka Törvénykönyve helyett javasolják a gazdasági kapcsolatok törvényének megalkotását. Nem a sztrájkokért küzdenek a sztrájktörvény elleni fellépéssel, hanem azért, hogy ne is kerülhessen sor rájuk, s a problémák odáig ne éleződhessenek - szögezték le a szervezetek képviselői a sajtótájékoztatón. (MTI)
1989. február 6., hétfő 17:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|