|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az együttműködés tanulása a KISZ-ben
|
Szerveződési szabadságot hirdetett a KISZ novemberi országos értekezlete, de úgy tűnik, nem mindenütt megy az új közösségek alakulása konfliktusok nélkül. Szervezőik rendre arról számolnak be, hogy ellentétbe kerülnek a ma még meglévő hatalmukat féltő területi KISZ-szervekkel, amelyek attól tartanak, hogy az irányítás kicsúszik a kezükből. És erre az önállósodásra kétségtelenül van is igény az új csoportokban: sokan fontolgatják - bármilyen kicsi is a szervezetük - hogy közvetlenül a központhoz csatlakoznak, önálló tagszervezetként. Ezt persze az is megkönnyíti, hogy egyelőre az új tagszervezetek számára nem írtak elő létszám-minimumot (bár ez később alighanem módosulni fog). Az ilyen helyi villongások elkerülésére több érvvel hívják fel a figyelmet a KISZ vezetői. Az egyik amit Nagy Imre, a KISZ KB első titkára hangsúlyozott a városi titkárok január közepén tartott konzultációján, hogy az igazi konkurrencia nem a KISZ-en belüli szerveződések között van, hanem az ifjúsági szövetség és az azon kívül alakuló csoportok között. Mások azzal érvelnek, hogy akárhány csoport is jön létre egy-egy településen, körzetben, egyik legfontosabb feladatukat, a helyi politika alakítását csak a közéletben való egységes föllépéssel, összefogással tudják megvalósítani. De nem vész el a megyei színt sem, még ha meg is változik a feladata, hiszen az eddigi bizottságok helyére itt is a szövetség léphet: a városok, rétegek, más alapon létrejövő csoportosulások szövetsége. Megint mások viszont azt tartanák a leghelyesebbnek, ha az egyesülési törvényben rögzített feltételek szerint megalakult önálló társadalmi szervezetek (vagyis legalább ezer fős tagsággal rendelkezők) alkotnák az új KISZ-t, melynek neve talán Magyar Szocialista Ifjúsági Szervezetek Szövetsége lesz. A névvariációk közül ugyanis egyelőre ez látszik legnépszerűbbnek, bár esélyes a jelenlegi név is, és szóba került a Baloldali Ifjúsági Szervezetek Szövetsége is. Akárhogy is nevezzék az utódot, a réginél nagyobb lehetőséget igér arra, hogy egy alulról építkező, a résztvevők érdekeit jobban kifejező-képviselő, az ifjúság tagoltságát sokszínűbben tükröző szervezet váljon belőle. (folyt.)
1989. január 31., kedd 11:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|