|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Sajtótájékoztató a XXI. Magyar Filmszemléről (1. rész)
|
1989. január 24., kedd - A szemle nemcsak az éves magyar filmtermés mustrája, hanem egyúttal propaganda a magyar kultúrának és az országnak is - hangzott el azon a keddi sajtótájékoztatón a Fészek Klubban, ahol a XXI. Magyar Filmszemle programját ismertették az újságírókkal.
A fenti kijelentést igazolni látszik az a tény, hogy a február 3-8. között a Budapest Kongresszusi Központban rendezendő filmes seregszemlére 28 országból több mint százan - kritikusok, producerek, forgalmazók - érkeznek hazánkba. A külföldi lapokban megjelenő beszámolók, tudósítások pedig joggal tekinthetők a magyar kultúra ,,reklámjának,,. Mindennek fényében nem tűnik olyan soknak a szemle csaknem 8 millió forintos költségvetése, ami azért is figyelemre méltó, mert az utóbbi években többen szóvá tették az évenkénti filmszemlék ,,drágaságát,, feltéve a kérdést: a jelenlegi gazdasági helyzetben szükség van-e egyáltalán ilyen filmes fesztiválra. Mindennek ellenére a mostani szemle bőséges választékot kínál az érdeklődőknek: 33 játék-, illetve dokumentumfilm látható majd a Budapest Kongresszusi Központ három termében. Az előző évekhez hasonlóan sok a dokumentumfilm a mezőnyben, nem véletlen, hiszen - a korábbi szemlék díjainak tükrében is - filmgyártásunk a legerősebb vonulatát képviselik. A szemle 14 dokumentumfilmje között találjuk egyebek között Sára Sándor, a Gulyás-testvérek, a Böszörményi-Gyarmathy alkotópáros munkáit. Egy titkos kényszermunkatábor történetét beszéli el a Recsk 1950-53 című dokumentumfilm, Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia alkotása. A filmben megszólalnak a volt rabok, illetve az egykori ÁVH-s őrök és politikai tisztek, az ő vallomásaikból rajzolódik ki az 50-es évek törvénytelenségeinek egyik fejezete. Ugyancsak egy korábbi kényes témát - egy 1948-as koncepciós per hátterét - dolgozza fel Ember Judit dokumentumfilmje, a Pócspetri is. A témaválasztás kényességét jelzi, hogy a film hat esztendeig várakozott dobozban a nyilvános vetítésre. A Balázs Béla Studió információs programjában látható majd egy Ember Judit készítette másik dokumentumfilm is, a Menedékjog, amely az 1956. november 4 után a jugoszláv követségen befogadott politikusok Romániába deportálását kíséri nyomon. Sára Sándor két dokumentumfilmje, a Csonka-Bereg, illetve a Pergőtűz egyaránt II. világháborús eseményeket dolgoz fel kortárs visszaemlékezések alapján. (folyt.köv.)
1989. január 24., kedd 16:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|