|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött a Közalkalmazottak Országos Szakszervezeti Értekezlete (2. rész)
|
Mint mondta, az állami tervezet a fegyveres testületeket, az igazságügyi és a rendészeti szervek dolgozóit kizárja e jog gyakorolhatóságából, az államigazgatásban tevékenykedőket pedig a kormánnyal kötendő külön szabályozás szerint illeti meg ez a jog. Hangsúlyozta: a szakszervezet nem sztrájkpárti, e jogról azonban, mint végső lehetséges eszközről, nem mondhat le. Alapfeltételnek tekinti ugyanis, hogy az e területen dolgozók ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, más munkavállalókhoz képest. A főtitkár közölte: a szakszervezet halaszthatatlannak tartja a költségvetési, a bér- és a szociálpolitikai reform mielőbbi kidolgozását és bevezetését. Bővíteni kívánják a tagság közvetlen javát szolgáló anyagi segítségnyújtás formáit, ezért a szociálisan különösen nehéz helyzetben lévők támogatására az idén mintegy négymillió forintos szociális alapot hoznak létre. A főtitkár végezetül kérte az értekezlet résztvevőit: az alapelvek elfogadásával egyidejűleg adjon felhatalmazást a szövetség szervezeti és működési szabályzatát előkészítő bizottság életrehívására azzal, hogy a szabályzat-tervezet legkésőbb ez év áprilisáig készüljön el. A vitában felszólalók kivétel nélkül támogatták a szakszervezet szövetséggé szerveződését. Tagságuk véleményét tolmácsolva hangoztatták a mozgalom egységének fontosságát, azzal, hogy olyan egységet akarnak, amelyet az alapvető célok és a szándékok egysége és nem a formák azonossága jellemez. Fontosnak tartották, hogy az autonóm szerveződések a kölcsönös érdekeltség, illetve a közös érdekek és az azonos előnyök alapján szövetkezzenek, s így hozzák létre a Közszolgálati, Kulturális és Tudományos Dolgozók Szakszervezeti Szövetségét. Az elnevezés körül kisebb vita bontakozott ki, mert többek szerint ez a név nem elég kifejező. Döntés csak szombaton születik. A felszólalók kérték: a szövetség területi középszerveinek létrehozása ne csak lehetőség legyen, azt tegyék kötelezővé. Fontosnak tartották már az induláskor tisztázni a szövetség vagyoni helyzetét, s a kilépés ,,vonzatait,,. A szakmák képviselői valamennyien megemlítették élet- és munkakörülményeik nehézségeit; a Fővárosi Bíróság küldötte például arról beszélt, hogy a jelenlegi körülmények az ítélkezés tekintélyét is megkérdőjelezik. Az egyik felszólaló szerint a szakszervezeteket a múlt hibáiért nem terheli felelősség, mert a döntések meghozatalakor a hatalom birtokosai nem tekintették egyenragú partnernek, tehát nem lehetett a hatalom részese. (folyt.köv.)
1989. január 20., péntek 18:57
|
Vissza »
|
|
Magyar Filmszemle - előzetes
|
1989. január 21., szombat - Huszonnégy ősbemutató, közte öt elsőfilmes jelentkezése, s két korábban betiltott, dobozából most szabaduló alkotás - mindez a közelgő februári filmszemle ígéretes választéka. A 21. alkalommal megrendezendő filmes mustrának ezúttal is a Budapest Kongresszusi Központ ad otthont február 3-8. között.
Nagy várakozás előzi meg a két - ezidáig nem engedélyezett - film nyilvános vetítését. Jeles András Álombrigád című munkáját még 1983-ban forgatta. A kópia hosszú ideig vesztegelt a különböző utómunkálatok fázisaiban, s még a rendező elől is el volt zárva. Maga Jeles András egy interjúban erre utalva megjegyezte: ,,úgy bántak velem, mintha én lennék az utolsó kellemetlen akadály a szocializmus útjában,,. Ugyancsak hat évig várakozott a filmtár mélyén Ember Judit Pócspetri című dokumentumfilmje. A több mint három órás film a Szabolcs-Szatmár megyei községben 1948-ban történt - máig tisztázatlan - tragikus eseményeket térképezi fel, egyúttal megvilágítva az egyik első koncepciós per-sorozat hátterét. A korábbi filmszemléket figyelemmel kísérők már megszokhatták, hogy a seregszemle legerősebb mezőnyét a dokumentumfilmek jelentik. Várhatóan idén sem lesz ez másképp, hiszen - Ember Judit alkotása mellett - dokumentumfilmmel jelentkezik a Böszörményi-Gyarmathy alkotópáros, valamint a korábbi esztendők díjnyertesei, Sára Sándor és a Gulyás testvérek. Már a témaválasztások is érdekes műveket sejtetnek: a Gulyás testvérek Erdélyről készítettek filmszociográfiát, Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia pedig közelmúltunk történelme egyik fehér foltjának felderítésére vállalkozott, megszólaltatva a recski munkatábor egykori foglyait és ÁVH-s rabtartóit. Jancsó Miklós Jézus Krisztus horoszkópja címmel készítette el új filmjét, amelyet a versenyt záró díszelőadáson láthat a közönség. Mészáros Márta Piroska és a farkas meséjét ültette át a filmvászonra, mindezt utópisztikus színezettel töltve, hiszen a mesebeli történet 2000-ben játszódik. (MTI)
1989. január 20., péntek 22:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|