|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Megépüljön-e, hol legyen az egri versenyuszoda?
|
1989 január 14., szombat - Szombaton vitára hivta az egri lakosokat a Magyar Demokrata Fórum helyi csoportja egy, a város közvéleményét igencsak foglalkoztató témában: megépüljön-e, hol legyen az egri fedett versenyuszoda? Mintegy kétszáz résztvevő előtt, a Neumann János Szakközépiskolában, felkért előadók ismertették a beruházás előtörténetét, a helyszin kiválasztásának érveit, a város vízellátásának helyzetét és a gyógyforrásokban rejlő idegenforgalmi, gazdasági lehetőségeket. Tájékoztatót tartott a városi tanács elnökhelyettese, a vízmű vállalat főmérnöke, a térségben kutatásokat végző geológus és orvos is.
A fürdő kultúrájáról és egykor úszósportjáról is méltán híres városban az első, ma is működő uszodát 1923-ban építették. A 60-as években épült a következő, a 33 méteres medencéjű fedett uszoda, amelyet néhány esztendeig tartó működés után életveszélyessé nyilvánítottak és bezártak. Végleges lebontásáról 1986-ban döntött a város vezetése. Ekkor határozták el egy újabb, versenysportokra alkalmas fedett uszoda építését, s a tanács testülete az elmúlt évben döntött annak helyéről is: a hőforrások közelében, a lebontott régi uszoda mellett épülne az új. A helybéliek közül azonban sokan aggódnak amiatt, hogy egy újabb építkezés az értékes gyógyforrásokban, nem tesz-e jóvátehetettlen kárt, s egyáltalán: a térség labilis talajszerkezete nem ítéli-e elődje sorsára az új, mintegy 300 millió forintért épülő versenyuszodát is? A vitafórumon kiderült, hogy a város lakói igen kevés információval rendelkeznek a döntések előkészületeiről. Érzelmi alapon elfogadhatják a hivatalos álláspontot és annak ellenkezőjét is. Uszodát mindenki szeretne, hiszen sérti a helyiek büszkeségét, hogy létesítmények hiányában elsorvad az egri úszósport, szeretnének azonban meggyőződni a turisták millióit vonzó gyógyforrások megőrzéséről is. Sokan itt hallottak először arról, hogy a Szent József Forrás vize, amely szintén az említett területen fakad, összetétele révén Európa legértékesebb ásványvizei közé tartozik. A vitafórum részvevői azt kérték a helyi vezetőktől, hogy mérlegeljék újra döntéseiket, s érveiket időben tárják a nyilvánosság elé. Ezáltal később jelentkező, káros következményeket háríthatnak el. (MTI)
1989. január 14., szombat 15:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|