 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlési visszhangok 1. rész
|
1989. január 12. csütörtök (MTI) - Németh Miklós kormányfő bízik abban, hogy pártja megnyeri a következő választásokat - írta budapesti keltezésű tudósításában a The Independent. Mint a lap kiküldött tudósítója írja, a Minisztertanács elnöke kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy a választási hadjáratban az MSZMP óriási előnnyel indul ellenfeleivel szemben. ,,Pártunk jól szervezett, és 800 ezres tagsága tömegtámogatást jelent. Több mint valószínű, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt képes lesz megszerezni a többséget a nemes versengésben,, - mondta Németh Miklós a The Independent tudósítójának.
A lap megjegyzi, hogy az egyesülési és a gyülekezési jogról
szóló törvények parlamenti megszavazásával ,,Magyarország lett az
első olyan kelet-európai állam, amely meghatározta a
többpártrendszerhez való visszatérés menetrendjét,,.
A The Times csütörtökön helyszíni tudósítást, a kommentároknak
fenntartott oldalán pedig hírmagyarázatot is közölt az Országgyűlés
munkájáról. Sallie Ecroyd parlamenti jelentésében kiemeli:
,,Megfigyelők szerint az új törvényekkel arra tesznek kísérletet,
hogy szabályozzák mindazt, ami már folyamatban van: Magyarországon
valójában már több hónapja érvényesül bizonyos mértékű
pluralizmus,,.
George Schoepflin, a Londoni Közgazdasági Egyetem (London School
of Economics) magyar származású politológus professzora a The Times
számára írt elemzésében bemutatja azokat a szervezeteket, amelyek
most párttá szerveződhetnek, majd kifejti:
,, Kísért 1956. emléke, széles körben elterjedt a robbanástól
való félelem. Az analógia azonban pontatlan. (...) A párton belül,
ha vonakodva is, mindinkább elfogadják azt a tételt, hogy a párt nem
tudja egyedül megoldani a gazdasági válságot, szüksége van a
társadalom aktív támogatására és részvételére. A párton belüli
reformerek azt hangoztatják, hogy komor kilátásokkal terhes ennek az
útnak az alternatívája, amely a jugoszláv infláció, a lengyel
stagnálás és a román éhezés keveréke lehet.,, (folyt.)
1989. január 12., csütörtök 16:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|