|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (49. rész)
|
Az Országgyűlés szerdai munkanapjának eseményei dióhéjban: A korszerű magyar jogállamiság két nagy horderejű törvényének az egyesülési jogról, illetve a gyülekezési jogról szóló paragrafusok tervezetének tárgyalásával, s az erről beterjesztett javaslatok feletti szavazással folytatódott szerdán délelőtt az Országgyűlés ülésszaka. Elsőként Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter foglalta össze a vitában elhangzottakat, s válaszolt az expozéjával kapcsolatos észrevételekre. A határozathozatal előtt Géczi István kért szót. Az egyesülési jogról szóló törvény kapcsán előbb paragrafusok szerint szavaztak az egyes módosító javaslatokról. Az egész javaslat feletti szavazásban az elfogadott módosítások és részelemek figyelembevételével az egyesülési jogról szóló törvényt 6 ellenszavazattal, 24 tartózkodás mellett elfogadta, s döntött arról, hogy a külön párttörvényt legkésőbb augusztus 1-jéig kell az Országgyűlés elé terjeszteni. Ezt követően a gyülekezési törvénytervezetről döntött a Parlament. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentéséről, majd a tíz képviselő által beterjesztett javaslatra szavaztak a képviselők külön-külön. A módosításokkal együtt a törvényjavaslatot a gyülekezési jogról 2 ellenszavazattal és 16 tartózkodás mellett fogadták el. Az új Házszabályokat előkészítő bizottság elnöke, dr. Korom Mihály tartotta meg expozéját az Országgyűlés ügyrendjének módosításáról. A vitában felszólalt Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.); Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.); Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk.); Viola Károly (Pest m., 14. vk.); Biacs Péter (Budapest, 30. vk.); Árvai Lászlóné (Heves m., 1. vk.); Réger Antal (országos lista); Kovács László (Pest m., 20. vk.); Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.); Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.); Filló Pál (Budapest, 18. vk.); Kovács András (Heves m., 10. vk.); Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 21:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|