|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (20. rész)
|
Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk.), az MSZMP Oroszlányi Városi ------------- Bizottságának első titkára rámutatott: a mai túlfűtött politikai hangulatot egyfajta intézkedési kényszer jellemzi. Ez az Országgyűlés munkájában felfokozott törvényalkotási, -módosítási hullámban jut kifejezésre, azonban a joghézagok pótlásával, a régóta esedékes szabályozásokkal nem lehet várni újabb évtizedekig. Az ország azonban elsősorban nem parlamenti ülésszakokat, új törvényeket, hanem eredményeket vár. Nem azt értékeli például, hogy az Országgyűlés egy éven belül háromszor is foglalkozik az adótörvénnyel, hanem azt, hogy megszünteti-e az adórendszer teljesítmény-visszafogó hatását és a hozzá kapcsolódó túlzott bürokráciát, az illegális jövedelemszerzési lehetőségeket. A továbbiakban rámutatott: olyan Házszabályokat kell alkotni, amelyek keretet adnak az új típusú parlamenti munkához, teret engednek a képviselői kezdeményezéseknek. Támogatta azt a tervezetben szereplő javaslatot, hogy a megyei csoportok és az állandó bizottságok mellett a képviselők törvényjavaslat kezdeményezésére vagy más, képviselői tevékenységgel összefüggő célra csoportokat hozhatnak létre. Kifejtette véleményét a párttag, illetve a párton kívüli képviselők parlamenti csoportjának egymáshoz való viszonyáról. Szerinte az ezzel kapcsolatos vita a Parlament megosztásához vezet. Mint kommunista képviselő, igényt tart arra - mondotta -, hogy a párt orientálja, ismertesse vele a Központi Bizottság álláspontját a parlament tevékenységével, az ország helyzetével összefüggő kérdésekben. Úgy vélekedett, hogy a párttagságnak nincsenek az ország lakosságától eltérő érdekei, s ha törekvéseiben a nép, az egész nép érdekeit kívánja érvényre juttatni, akkor célszerű a párton kívüli képviselőkhöz is eljuttatni a párttag képviselők csoportjának rendelkezésére álló információkat. A Házszabály-tervezethez benyújtott írásos módosító javaslatáról szólva kifejtette: az ügyrend 38. paragrafusa lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés a beszámolók alapján értékelő és feladatokat megállapító határozatot hozzon. A határozatra javaslatot tehet az előterjesztő, illetve az illetékes bizottság. A képviselő indítványozta, hogy ezek mellett vegyék figyelembe a vitában elhangzott képviselői javaslatokat is. Kérte, hogy minden észrevételére kapjon érdemi választ. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 15:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|