|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (29. rész)
|
Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár ----------------- energetikusa egy, az egyesülési törvénytervezetben szerinte meglévő ellentmondásra hívta fel a figyelmet. Kiemelte: a tervezet második szakaszának első bekezdése deklarálja, hogy magánszemélyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szakszervezetet, tömegmozgalmat, érdekképviseleti szervezetet, egyesületet, valamint pártot hozhatnak létre és működtethetnek. A negyedik szakasz második bekezdése szerint a politikai pártok megalakulására, nyilvántartásba vételére, felügyeletére, valamint megszűnésére egy külön törvény szabályai vonatkoznának. Ebből következik, hogy a tervezet szabályai nem értelmezhetők a pártokra. A tervezet így egyfelől engedélyezi a pártok alakulását, működését, másfelől meggátolja. Ezzel összefüggésben kérdésesnek nevezte, hogy a politikai pártokra vonatkozó garanciális szabályokat mi tartalmazza: az egyesülési törvény, a párttörvény, az Alkotmány, vagy esetleg valami más? E kérdés eldöntéséhez, véleménye alátámasztására, bőséggel idézett a választóitól kapott levelekből. Arra a kérdésre: szükséges-e, hogy az egyesülési törvény tartalmazza a politikai pártokra vonatkozó rendelkezéseket, 2694 írásos választ kapott öt nap alatt. A válaszadók 89 százaléka amellett foglalt állást, hogy az egyesülési törvény tartalmazza a politikai pártokra vonatkozó szabályokat. Egy külön párttörvény meghozatalát 2681 válaszadóból 12 százalék szükségesnek, 88 százalék szükségtelennek ítélte meg. Nézete szerint a többpártrendszer körül kialakult vitát ma már túlhaladta az idő. Ezért most az Országgyűlés feladata az, hogy biztosítsa a társadalomban meglévő ilyen irányú törekvéseket, szolgálva az ország stabilitását, politikai, gazdasági fejlődését. Ezért támogatta azt a javaslatot, hogy a tervezetből a negyedik szakasz második bekezdése maradjon ki. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 18:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|