|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz Károly japán interjúja (1.rész)
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. január 10. kedd (MTI-tud) - A szovjet csapatok részleges kivonása Magyarország területéről heteken belül megkezdődik. A piaci alapelvek kevés korlátozással érvényesülni fognak hazánkban, ahol a magántulajdon részaránya lényegesen tovább emelkedhet - többek között erről beszélt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára abban az interjúban, amelyet a Nihon Keizai Simbun-nak, japán vezető gazdaságpolitikai napilapjának adott.
Grósz Károly fényképpel illusztrált nagy terjedelmű interjúján kívül a főtitkár életútját ismertető cikket is közölt a lap keddi száma. A terjedelem és a közlés módja is azt jelzi, hogy a nagy befolyású ujság Grósz Károly személyén keresztül komoly figyelmet fordít Magyarország bel- és külpolitikájára, reformtörekvéseire. Tíz napja a Kyodo hírügynökség közölt interjút Németh Miklós kormányfővel. Grósz Károly a japán lap tudósítóinak részletesen kifejtette, hogy a magyar politikai vezetés a hatékonyan működő gazdaság megteremtése érdekében a múltbeli ideológiai korlátokat áttörve a tőke és a munkaerő mozgásának felgyorsítására törekszik. A jövőben nem támaszkodhatunk kizárólag a KGST-n belüli együttműködésre, amelyben nem érvényesül a műszaki fejlesztés kényszere. Ezért törekszünk a Nyugattal való együttműködésre és megpróbálunk felzárkózni a nyugati piac követelményeihez. Ez utóbbi érdekében az ország gazdasági vezetése célul tűzte ki a forint konvertibilissá tételét. Ez együtt járna a forint leértékelésével, ami nagy mértékben érintené külgazdaságunkat, így az átállás során igen óvatosan kell majd eljárni - mutatott rá Grósz Károly. A szovjet peresztrojka és a magyar reformok kapcsolatát firtató kérdésre az MSZMP főtitkára kifejtette, hogy a két országban zajló folyamatok közé már csak a méretek miatt sem lehet egyenlőségjelet tenni. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 07:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly japán interjúja (2.rész)
|
Nemzetközi kérdéseket érintve Grósz Károly kifejtette, hogy a részleges csapatkivonások után maradnak még Magyarországon szovjet katonák. Hangúlyozta, hogy ,,folytatjuk részvételünket a Varsói Szerződés szervezetében, ugyanakkor hosszú távon újabb erőfeszítéseket kívánunk tenni a kelet-nyugati katonai szövetségek felszámolása érdekében,,. A főtitkár közölte, hogy Magyarország még ebben a hónapban felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával. Szólt arról is, hogy Magyarország a KNDK-val magas szintű együttműködést folytat. Baráti alapállásunkon az sem változtat, hogy Dél-Koreával diplomáciai kapcsolatokat létesítünk. Ezért nagyon sajnálnánk, ha ez a lépés a KNDK szemében a kapcsolatokat akadályozó tényezővé válna. Kitért Grósz Károly a magyar-japán kapcsolatokra, s rámutatott arra, hogy szeretnénk meríteni a japán vállalatvezetési és termelésszervezési tapasztalatokból. Örvendetes lenne, ha japán modern technikájából és tudományos eredményeiből is tanulhatnánk. A szigetországgal továbbra is jó pénzügyi kapcsolatokra törekszünk és várjuk a japán tőke beáramlását hazánkba. Ami a magyar belpolitikai helyzetet illeti, a főtitkár a többpártrendszerrel kapcsolatban kifejtette, hogy az MSZMP magától nem kívánja átadni a hatalmat. ,,Ha mégis elveszítenénk, az a saját hibánk lenne,,. Úgy látszik, hogy Magyarországon sok új párt jön majd létre, de tényleges politikai szereppel csak néhány rendelkezik majd közülük - mondotta Grósz Károly. +++
1989. január 10., kedd 08:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|