|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Sajtótájékoztató az áremelések hátteréről (1. rész)
|
1989. január 9., hétfő - A fogyasztói árak emelésének hátteréről tartottak hétfőn sajtótájékoztatót a Magyar Sajtó székházában az Országos Árhivatal, az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium képviselői.
Az áremeléseket a Minisztertanács közleménye már vasárnap részletesen ismertette, a lakosság tájékozódhatott arról, hogy az elkövetkező napokban, hónapokban mikor, milyen árucikkek, szolgáltatások ára növekszik, s hozzávetőlegesen arról is, hogy milyen mértékben. A hétfői tájékoztatón elmondták, hogy a jelentős mértékű áremelésekre egyebek közt az állami támogatások leépítése, a költségvetési egyensúly javítása miatt volt szükség. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke tájékoztatójában szólt arról, hogy a központi támogatások összege 1988-ban 200 milliárd forintot tett ki, ebből 60 milliárd forint jutott a fogyasztási cikkek ártámogatására. Elsősorban a szilárd tüzelőanyagokhoz, a háztartási energiához, a helyi közlekedéshez, az állami lakásokhoz, az ivóvízhez, a csatornahálózat szolgáltatásaihoz, az élelmiszerek közül pedig a tejhez és tejtermékekhez jutott kedvezményes áron a lakosság. A mostani áremelések egy főre vetítve havonta 800 forintos többletkiadást jelentenek a családoknak. A kereskedelem számol azzal, hogy élelmiszerekből az év első felében 10-15 százalékkal kevesebb fogy majd, mint a múlt év azonos időszakában. A mezőgazdaságnak, illetve az élelmiszeriparnak azonban ez nem okoz különösebb problémát - hangzott el a tájékoztatón - a megtermelt áruknak ugyanis külföldön találnak piacot. Másrészt várhatóan arra ösztönzik a magas fogyasztói árak a termelőket, hogy az igényekhez igazodva bővítsék az olcsóbb cikkek kinálatát. Az Országos Árhivatal elnöke azt is elmondta, hogy az idén a termelői árak várhatóan a tavalyinál gyorsabban növekednek. Az átlagos emelkedés körülbelül 9,5 százalék lesz. Ennek jórésze az import-alapanyag árak várható növekedéséből adódik. Az import-alapanyag árak ugyanis a számítások szerint 1989-ben 7 százalékkal emelkednek. Szikszay Béla hangsúlyozta, hogy a jövőben a világpiaci ármozgásokat a hazai árak nemcsak akkor fogják követni, ha azok emelkednek, hanem akkor is, ha csökkennek. (folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 16:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|