Rendszerváltás és az MTI

	Felc: Nyers Rezső: cím: "1990-től megállhat az életszínvonal romlása..."
A múlt év a politikai fordulat esztendeje volt. A gazdasági fordulatig nem jutottunk el, de előkészítettük azt, - mondta Nyers Rezső államminiszter, a Szabolcs-Szatmár megyei mezőgazdasági szövetkezetek területi szövetsége szervezésében tartott budapesti továbbképzésen, melyen a megye vezető mezőgazdasági szakemberei vettek részt. Az államminiszter előadásában az 1988-as év rövid értékelése után a magyar gazdaság kibontakozásának lehetőségeiről és főbb problémáiról beszélt. Magyarországon 1987. végén feszültség keletkezett a gazdasági és a politikai rendszer között, a politikai intézmények megújítása elmaradt, a gazdasági intézményrendszer fejlődéséhez képest. Az 1988. májusában bekövetkezett politikai fordulat nyomán megkezdődött a politikai intézményrendszer reformja is. De csak megkezdődött - hangsúlyozta Nyers Rezső. Az 1987 szeptemberében meghirdetett stabilizációs politika egyéves késésben van, a gyakorlati tennivalókat csak 1988 végén építették be először az 1989-es költségvetési politikába. 1988-ban az volt a cél, hogy a hazai felhasználás 3-3,5 százalékkal kisebb legyen, mint a megtermelt érték, de végül a csökkenés csak 2,5 százalékot ért el. Ezért a fogyasztás és a reálbérek csökkentése 1989-ben tovább folytatódik. A tervezett szerkezetátalakítás nem következett be ennek csak gazdasági feltételeit kezdtük megteremteni. alc. A KGST és a reformok A KGST-vel folytatott kereskedelmünk az elmúlt években stagnált, 1989-ben mintegy 10 százalékos visszaesése várható. A KGST kereskedelem mai formájában alkalmatlan arra, hogy a világgazdasági illeszkedést elősegítse. A KGST egésze a mai viszonyok között reformképtelen, mert reformellenes erők hatnak egyes tagországokban. (Az NDK és Románia politikailag is elzárkózik minden reformtól, Csehszlovákia álláspontja bizonytalan.) Hosszú távon sem látjuk a KGST megreformálásának lehetőségét. Felmerül a kérdés, kiemelhetjük-e a szovjet-magyar külkereskedelmet a KGST rendszeréből, úgy, hogy itt bizonyos reformokat hajtanánk végre. Ez a gondolat azért merült föl, mert a Szovjetunió részéről megvan a politikai hajlandóság a reformtörekvésekre. (folyt.) 1989. január 6., péntek 13:15
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nyers Rezső 2.
Konvertibilis elszámolású exportunk értékben 1980-88 között nem változott, mennyiségben mintegy 20 százalékkal nőtt, ez mutatja a cserearányromlást. Emellett az ország termelése is stagnált. Ezen a területen azt a célt tűzhetjük ki, hogy ne a meglévő árualappal próbáljuk növelni az exportot, hanem a tőkés partnereinkkel folytatott kooperációkon és különböző együttműködéseken keresztül. A tavalyi restrikciós pénzügy-politikával nem értük el a kitűzött célokat, igaz, hogy a fizetési mérlegben javulás történt, de ez egyszeri és rövidtávú. A gazdálkodást nem sikerült a jövedelmező területekre átterelni, s a restrikciók csak újabb restrikciókat gerjesztettek. A jövőben tovább folytatódik a magyar gazdaság korszerűsítéséhez szükséges feltételek megteremtése - mondta az államminiszter. Szükséges a tulajdonviszonyok megreformálása, így bekapcsolva a tőke tulajdonosi érdekeltségét a gazdaságba. Ehhez kapcsolódik a szövetkezeti reform, ahol a tőke és a személyi érdekeltséget kell beépíteni a gazdálkodásba. Újra kell gondolni a vállalati tanácsok működését is egy olyan céllal, hogy partnerei legyenek egy menedzser típusú vezetésnek. További fontos lépés a költségvetési gazdálkodás megreformálása, ez alatt a költségvetés kezén átmenő összeg jelentős csökkentését értem - mondta Nyers Rezső. Az így felszabadult anyagi eszközöket a hitelszférának kell átengedni, hogy a vállalati gazdálkodás használja fel. alc. Árak, bérek, beruházások A vállalati gazdálkodásban a piaci jellegnek az árakra, a bérekre és a beruházásra is ki kell terjednie. Az idei áremelkedések is ennek a felfogásnak a keretében történnek, a bérreform azonban lassabban halad. A béremelések idén is elmaradnak a hozzáadott érték emelkedésétől, de jövőben a cél az, hogy e kettő egyformán emelkedjen. 1989-ben az életszínvonal továbbra is esni fog, azonban a pénzügyi rendszer racionalizálódik. Ha terveink sikerülnek 1990-től megállítható az életszínvonal romlása - mondta az államminiszter. A továbbiakban a pénzügyi rendszer átfogó reformjának szükségességéről szólt Nyers Rezső, amelyben a kamatpolitikát normatív alapra kell helyezni. Az árfolyampolitikáról pedig megtudtuk, hogy ez nyitott kérdés maradt. Egyelőre, ha lehet nem csökkentik a forint árfolyamát. (folyt.) 1989. január 6., péntek 13:16
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nyers Rezső 3.
Az előadás után a szabolcsi szakemberek kérdéseket tettek fel az államiniszternek, s többek között elhangzott az is, hogy miért volt szükség a munkanélküli segély bevezetésére, ugyanis jelenleg csak 15-16 ezer munkanélkülit tartanak számon, ugyanakkor több ezerre tehető a munkaerőhiány is egyes szakmákban ágazatokban. Ha csak azért nem akar valaki új munkahelyen dolgozni, mert messzebb van az előzőnél, ezt vidéki szemmel nem tudják elfogadni, mert itt mindennapos az, hogy 20-30 kilométereket utaznak az emberek a munkahelyükre. Nyers Rezső válaszában elmondta, azért volt szükség a munkanélküli segély bevezetésére, mert remélhetőleg most már véglegesen megkezdődik a magyar gazdaság szerkezetátalakítása, s ehhez több munkahely megszüntetésére van szükség. Az államminiszter hozzátette, hogy a jövőben a szerkezetátalakítási program beindultával a munkanélküliek száma mintegy 50-100 ezer fő körül lesz. (MTI-Press) 1989. január 6., péntek 13:17
Vissza » A hírhez kapcsolódik »