|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Tisza-tó lesz a Kiskörei Víztározó neve (1. rész)
|
1989. január 5., csütörtök - A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban csütörtökön sajtótájékoztatót tartott Papp Ferenc, a Közép-Tiszavidéki Intéző Bizottság elnöke. Elmondotta: lezárult a Kiskörei Viztározó új elnevezésére kíírt pályázat. Összesen több mint 1600 névötletet nyújtottak be. A pályázók közül legtöbben a Tiszához kötötték a névadást. A pályázat értékelésére alakított zsüri - figyelembe véve nyelvművelő szakemberek véleményét is - végül a Tisza-tó elnevezést tartotta megfelelőnek.
A tájékoztatón szó volt arról is, hogy mind nagyobb az igény e hatalmas vizfelületnek és környékének idegenforgalmi hasznosítására. 1987-ben hozzávetőlegesen 130 ezer éjszakát töltöttek a környéken lévő mintegy 3000 szálláshelyen az odalátogató hazai és külföldi vendégek, és a becslések szerint körülbelül ugyanennyit a vadkempingezők. Az elmúlt évben már 4000 szálláshellyel számolhattak a környéken turistáskodók, akik összesen - a vadkempingezőket is beleszámolva - mintegy 400 ezer éjszakát pihentek a tó vadregényes partján. Külföldről elsősorban osztrák, NSZK-beli és holland turisták keresték fel a víztározót. A Közép-Tiszavidéki Intéző Bizottság felmérte, hogyan lehetne turisztikai paradicsommá alakítani a páratlan lehetőségeket kínáló Tisza-tavat. Pihenésre különösen jó alkalmat kínálnak a vizivilágból kiemelkedő szigetek, a horgászoknak, fürdőzőknek kedveznek a csendes, romantikus öblök. Összesen 1000 hektárnyi terület kínálkozik idegenforgalmi hasznosításra. Fontos cél, hogy a fejlesztések ellenére megmaradjanak a természetes körülmények, a víz jó minősége, s ne károsodjon az a páratlan madárrezervátum sem, amely a tórendszer védett területén található. Az sem utolsó szempont, hogy az új üdülőkörzet kialakításával tehermentesíteni lehetne a túlzsúfolt Balaton-partot. Fontosnak tartják a szakemberek, hogy az 1973-ban elkészült vízügyi létesítmény eredeti funkcióit is betöltse, azaz védjen az árvizek ellen, kielégítse a mezőgazdaság és az ipar, valamint a lakosság vízigényét, s javítsa a hajózás feltételeit. (folyt.köv.)
1989. január 5., csütörtök 16:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|