|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés állásfoglalása a pápa újévi üzenetéről (1. rész)
|
1989. január 1., vasárnap - Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán tájékoztatót hallgatott meg II. János Pál pápa újévi üzenetéről, amelyben a római katolikus egyház feje a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért emelt szót. Az Országgyűlés megbízta külügyi bizottságát, hogy a törvényhozó testület előtt elhangzottak szellemében fogalmazza meg, s hozza nyilvánosságra a magyar Országgyűlés állásfoglalását a pápa békeüzenetéről. Az Országgyűlés a dokumentumot eljuttatta az MTI-hez.
Állásfoglalásában a Magyar Népköztársaság Országgyűlése üdvözli és valamennyi állam, nép békés együttélésének előmozdítását szolgáló jelentős lépésnek tekinti II. János Pál pápa január 1-jei, béke világnapi üzenetét. Egyetért azzal, hogy a béke biztosításának nélkülözhetetlen feltétele az etnikai, nemzeti, vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartása; a kisebbségek egyéni és kollektív jogai az általános emberi jogok megkülönböztetett fontosságú részét képezi. Kifejezi azt a meggyőződését, hogy a nemzetközi összefüggések miatt a kérdést egyetlen állam sem minősítheti saját, kizárólagos belügyének. Az Országgyűlés ezúttal is megerősíti minden egyes ember elidegeníthetetlen méltóságának elismerését tekintet nélkül arra, hogy milyen fajhoz, kultúrához, nemzethez vagy valláshoz tartozik. Fontosnak tartja az emberi nem alapvető egységének szem előtt tartását, ami kölcsönös szolidarításra kötelez. Hangsúlyozza, hogy a hátrányos megkülönböztetés nélküli kisebbségi lét feltételeinek biztosítása az államok feladata és kötelessége. A magyar Országgyűlés törvényhozói munkáját a jövőben is ennek szellemében kívánja folytatni. Az Országgyűlés kiemelkedő fontosságúnak tartja azokat a sajátos jogokat, amelyek a kisebbséget, mint közösségeket illetik meg, így a kollektív létezéshez, a közéletben való részvételhez, a kisebbségi kultúra ápolásához és fejlesztéséhez, a más államok területén élő azonos kulturális és történelmi gyökerekkel rendelkező csoportokkal való kapcsolattartás joga, és a kisebbségeket is megillető vallásszabadság kinyilvánítása. Elítéli e jogok nyílt vagy burkolt csorbítását és fellép azok következetes érvényesítéséért bel- és külföldön egyaránt. Arra törekszik, hogy mielőbb ilyen szellemben fogant, aktív kisebbségvédelmet biztosító törvényt alkosson a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak szavatolására, betartásuk ellenőrzésére. (folyt.köv.)
1989. január 1., vasárnap 17:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|