|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A szovjet-magyar kapcsolatok
|
London, 1989. március 3.(BBC) - Ha Magyarország mondjuk 5 évvel ezelőtt állt volna elő mostani változtatási javaslataival, a Kreml vezetőinek valószínűleg minden haja szála égnek állt volna. Öt év alatt azonban sok minden megváltozott. Mihail Gorbacsov vezetése alatt a Szovjetunió mind politikai, mind társadalmi téren fontos reformokat vezetett be, Magyarország pedig mint egy modellként szolgál a Szovjetunió számára. így tehát Németh Miklós moszkvai látogatása mindkét fél számára nagy horderejű. A magyar vezetőket nyilván rendkívüli mértékben foglalkoztatja, hogyan vélekedik a Kreml a magyarországi folyamatokról, hiszen a legutóbbi reformhullámot a Szovjetunió törte le 1956-ban. A Szovjetuniót pedig nyilván érdekli, hogy mi történik Magyarországon. Moszkva ez idáig jóindulattal szemlélte a magyarországi változásokat. Amikor Alekszandr Jakovlev, Gorbacsov egyik közeli szövetségese novemberben Budapesten járt, a magyar kormány éppen jóváhagyta a többpártrendszer bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatot. Jakovlev a fejleményre azzal reagált, hogy minden társadalom maga határozza meg, milyen pártrendszert akar. Nemcsak a politikusok, hanem a szovjet akadémikusok is pozitívan állnak a magyarországi többpártrendszer lehetőségéhez. Oleg Bogomolov akadémikus például a budapesti rádió interjújában olyan értelemben nyilatkozott, hogy a Brezsnyev-doktrina immár elvesztette létjogosultságát, senkinek sincs monopóliuma az igazságra. Magyarország az elmúlt hónapokban egyre erőteljesebben határolódik el az oroszoktól. November 7-e most már nem nemzeti ünnep. Mérlegelik, hogy a nép szót törlik a Magyar Népköztársaság megjelölésből, sőt az is felmerült, hogy a kommunista vörös csillag helyett a Szent István koronát használnák Magyarország emblémájaként. Ezeken a szimbolikus változtatásokon kívül a magyar kommunisták egyre inkább hajlandók az ellenzék véleményét is kikérni az ország ügyeit illetően. így tehát Németh Miklós moszkvai tárgyalásainak nagy figyelmet szentelnek a Szovjetunióban. Kétségtelen azonban az is, hogy a magyar miniszterelnök is odafigyel a Kreml Magyarországgal kapcsolatos véleményére. +++
1989. március 3., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|