![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Vidéki szerveződés
|
![](../img/spacer.gif)
München, 1989. január 31. (SZER, Magyar Híradó) - A hatalmon kívülálló mozgalmakra, szervezetekre igaz, hogy alulról felfelé szerveződnek. Igyekszünk képet adni arról, hol is tart ez a szerveződés? A független mozgalmak közül elsőként a Szabad Demokraták Szövetségét kérdezzük. A napokban Földeákon tartott nagygyűlés után milyen tapasztalataik vannak? Aki válaszol: Mécs Imre, az SZDSZ tanácsának tagja. - A Szabad Demokraták Szövetsége az elmúlt hét végén Földeákon tartott nagygyűlést. Ennek kapcsán kérdezem Mécs Imrét, a szövetség egyik vezetőjét, mik az eddigi tapasztalatai a szövetség vidéki szervezeteinek szervezésével? - Rendkívül nagy érdeklődés van vidéken szövetségünk iránt, és ennek megnyilvánulásaként egy sor vidéki városban alakultak már helyi szervezeteink. így Sopronban, Debrecenben, Szombathelyen, Szegeden, Pécsett, Gödön és most legutoljára Földeákon is úgy néz ki, hogy megalakulóban van a szabad demokratáknak a helyi szervezete. Rendkívül fontosnak tartjuk ezeket a helyi szervezeteket, mert hiszen a helyi politikára épülhet fel az országos politika. Mi valóban alulról építkezünk felfelé. Itt Földeákon, amelyik Makó, Hódmezővásárhely és Szeged között az Alföldön fekszik, körülbelül 250-en jelentek meg, és nagy érdeklődés mellett, "Mit akarnak a szabad demokraták"? címmel előadásokat tartottunk Kertész Dezsővel, a helyi főorvossal, aki szintén szövetségünknek a tagja. A gyűlés egyúttal nyílt fórum is volt, amelyen a pluralizmusról a legitimitásról, autonómiáról, a többpártrendszerről, az alternatívokról beszéltünk, és vitatkoztunk. A vitában részt vettek MSZMP tagok, és elég éles viták is alakultak ki 1956 értékeléséről, ahol egy helyi munkásőr ellenforradalomnak nevezte, és ezt nem nekem kellett ott visszautasítani, hanem a résztvevők maguk utasították ezt el. Másnap megjelent az MSZMP KB történelmi albizottságának a nyilatkozata is. Ez figyelmeztető volt arra, hogy vannak ilyen hangok, és vannak ilyen erők, amelyekre oda kell figyelni. - Hogy áll az országos létszám körülbelül, a Szabad Demokraták Szövetségének hány tagja van? - Ezt pontosan nem tudom megmondani, becslésem szerint 1500 és 1800 között lehet. Igen sokan még várakozó állásponton vagyunk, több ezer belépési nyilatkozatot elvittek, de az emberekben felgyűlt félelem, szorongás és óvatosság megfontolásra készteti az embert, különösen vidéken, ahol a feudalisztikus és oligarchisztikus nyomás sokkal erősebb. A vidék mindig egy fázissal hátrébb van, mint a főváros. Ez azért indokolja a vidékieknek az óvatosságát, hiszen az egzisztenciális biztonságuk sokkal veszélyeztetettebb. Éppen ezért rendkívül fontos a szolidaritás, amely szövetségünknek az egyik alapelve, és bárkit sérelem ér az ország bármely részén, akkor szövetségünk teljes mellel kiáll mellette. - Úgy tudom, hogy a szövetség készül a március 19-i kongresszusra. Hallhatunk erről is részleteket? - Igen. Készítjük programunkat, programtervezetünket, ezt március 19-én fogjuk megvitatni országos kongresszus keretében, amelyre minden tagunkat meg fogjuk hívni. - Addigra a tagság már rendelkezni fog ezzel a programtervezettel? - A tervezetet ki fogjuk küldeni a tagoknak, és úgy fogunk vitatkozni, és úgy fogjuk elfogadni a végleges változatot. Bizonyos kérdésekben több verziót fogunk tárni a tagság elé. - Mécs Imre, köszönöm az interjút. +++
1989. január 31., kedd
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|