|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Környezetszennyezés
|
München, 1989. január 24. (SZER, Hazai híradó) - Már többször foglalkoztunk a Gyöngyösoroszin épülő ólomkohóval, annak környezeti ártalmaival. A falu lakossága falugyűlésen egy évvel ezelőtt elfogadta az üzemlétesítés tervét. Tudósítónk is jelen volt azonban a tegnapi falugyűlésen, ahol az építkezés leállítását követelők voltak túlsúlyban. - Felolvassuk Nagy András jelentését, amelyből a véleményváltoztatás oka is kiderül: - Időközben a Gyöngyösön is megalakult demokratikus szervezetek - a Magyar Demokrata Fórum, a Fidesz, a Kisgazdapárt - erős ökológiai mozgalmat hoztak létre. Magukévá tették a kezdetben inkább magányos harcot folytató városi főorvos, dr. Wildner Willibald érvelését, mely szerint az egyébként is rendkívül veszélyes ólomfeldolgozás a Mátra-vidék sajátos mikroklímájában még fokozottabb fenyegetést jelent. Ha késve is, de lassan mindenki ráébred a veszélyhelyzetre. A fiatal aktivisták tiltakozó aláírások gyűjtésébe kezdtek. Az aláírások száma ma már túllépi az ötezret, ami a szennyeződéstől közvetlenül fenyegetett helyi népesség több mint 10 százaléka. Az egyre bővülő tiltakozás miatt rendezték meg a tegnapi városi fórumot. A beruházó vállalat és a felelős hivatalok szakemberein kívül meghívták a környező nagyvállalatok vezetőit is. A nem nagy terembe mintegy háromszázan tudtak bezsúfolódni. A gyöngyösieken kívül ott voltak a nagy számban beutazó környékbeliek is. Éjszakába nyúló vita után a környezetvédők és az aggódó helybeliek bizonyos részsikereket értek el. Országgyűlési képviselőjükön keresztül felkérték a Magyar Tudományos Akadémiát, vizsgálja felül a korábbi elemzéseket, és méréseket. Felszólították a beruházót: az akadémiai vizsgálat eredményének megszületéséig ne folytassa a kivitelezési munkálatokat. Zeman Imre főmérnök kijelentette: a felszólításra vállalta, hogy egy héten belül választ ad. Emellett ő maga indítványozta, hozzanak létre egy független társadalmi bizottságot, mely ellenőrizné az üzem működését és környezeti kihatásait. Amennyiben az akadémiai vizsgálat változást hoz a jelen helyzethez képest, új fórumot hívnak össze. A demokrácia erősödésének jelét szeretnék látni abban is, hogy a beruházó vállalat szakemberei és a hivatalok képviselői jóval nyíltabban és korrektebbül érveltek, mint amit a bős-nagymarosi vízlépcső vitáiban résztvevő környezetvédők megszokhattak. Az országos érc- és ásványbányák a környezetvédők érveit azzal hárították el, hogy fejlett nyugati technológiát importálnak. +++
1989. január 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|