|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Demszky Bécsben - három főváros felhívása
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósitója jelenti:
Bécs, 1990. november 19. hétfő (MTI-TUD) - Nemzetközi
szolidaritás és összefogás szükséges a kelet-európai változások
folytán növekvő számú menekültek problémáinak megoldására és az
ezzel járó terhek megosztására. Ezt hangoztatja az a világ minden
városához, országához és nemzetközi szervezetéhez intézett felhívás,
amelyet Budapest, Bécs és Prága főpolgármestere írt alá hétfőn az
osztrák fővárosban. Demszky Gábor budapesti főpolgármester kétnapos
látogatásra érkezett Bécsbe, s hétfőn találkozott vendéglátójával,
Helmut Zilk főpolgármesterrel, valamint prágai kollegájukkal,
Jaroslav Koránnal.
A találkozón aláírt felhívásuk rámutat, hogy a határok megnyílásával, a vasfüggöny megszűnésével mind nagyobb méreteket ölt az áttelepülők és menekültek tömege, s ezek célpontjai mindenütt elsősorban a városok, így az aláírók által képviselt három főváros is. Budapest, Bécs és Prága hagyományosan befogadja ugyan a hazájukból távozó, védelmet és biztonságot kereső embereket, de ez újabban túlságosan nagy gondok elé állítja őket, s az ilyenfajta terhek nemzetközileg aránytalanul oszlanak meg. A főpolgármesterek ezért felszólítják a világ más államainak és nagyvárosainak vezetőit, hogy vállaljanak részt a kivándorlási hullám következményeinek leküzdéséből, s a városi önkormányzatok kérjenek ehhez segítséget kormányaiktól is. A három aláíró többek között javasolja, hogy az ENSZ menekültügyi szerveinek és a karitatív intézményeknek bevonásával mielőbb hozzanak létre a nagyobb pályaudvarokon és a repülőtereken tájékoztatási irodákat, amelyek részletes felvilágosításokat és gyakorlati támogatást egyaránt tudnak adni az oda érkező menekülteknek.
A felhívás közzététele alkalmából tartott közös sajtóértekezleten Demszky Gábor beszámolt Budapestnek a menekültek gondozásával járó rendkívül nagy pénzügyi és egyéb gondjairól. Helmut Zilk főként azt fejtegette, hogy a szovjet állampolgárok külföldi utazásainak a közeljövőben esedékes liberalizálása valószínűleg hatalmas mértékben felduzzasztja a kelet-európai menekültek számát. A két főpolgármester egyetértett abban, hogy végső esetben a vízumkényszernek kell elviselhető keretek között tartania a nagy népességű államokból és viszonylag kis lélekszámú országokba irányuló áttelepülési, kivándorlási áradatot. +++
1990. november 19., hétfő 18:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|