![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Veszteségek az olajár és a KGST felbomlása miatt (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Párizs, 1990. november 16. (AFP,Reuter) - A piacgazdaságba
való átmenet állapotában lévő hat kelet-európai ország 12,5-15
milliárd dollárnyi veszteséget kénytelen elkönyvelni az Öböl-válság és
a KGST felbomlásának kettős hatása következtében - derül ki nemzetközi
pénzügyi intézmények legutóbbi becslései alapján.
Egy, a pénzügyi források által bizalmasan közölt tanulmány szerint a két tényező együttesen Bulgáriát sújtja majd a legjobban: folyó fizetési mérlegének helyzete bruttó hazai termékének 12,3-16,8 százalékával romlik majd.
A dokumentum szerint e külső tényezők kettős hatása a többi kelet-európai ország - így Jugoszlávia, Románia, Csehszlovákia és Magyarország - folyó fizetési pozícióját is súlyosbítja, mégpedig bruttó hazai termékük 2,5-7,5 százalékával. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szerint ezen országok esetében az olaj világpiaci árának emelkedése a bruttó hazai termék együttesen átlagosan 1 százalékát emészti fel, ami mintegy 30 milliárd dollárt tesz ki.
Az olajsokkhoz még hozzáadódik a Szovjetunióval folytatott preferenciális kereskedelmi rendszer megszűnése. A KGST keretén belül működő rendszer lehetővé tette a Szovjetunió partnerei számára, hogy egyrészt a világpiaci áraknál alacsonyabban szerezzék be a szovjet nyersanyagokat, másrészt pedig magasabb áron exportálhatták feldolgozott termékeiket a Szovjetunióba, amelyek nehezen találtak volna vásárlóra a KGST-n kívül.
Ráadásul - hangsúlyozzák az említett források - januártól a Szovjetunió többé már nem adja a világpiaci árnál olcsóbban olaját, sőt, a kelet-európai országoknak konvertibilis valutában kell fizetniük a számlát.
A tanulmány szerint a KGST megszűnése Bulgáriának a bruttó hazai termék 7-11,5 százalékának megfelelő kárt okoz. A szovjet "szubvenció" megszűnése által okozott veszteség Csehszlovákia esetében 3-4,3 százalékot, Magyarország esetében pedig 2,9-4,3 százalékot tesz ki.
Lengyelországot és Jugoszláviát kisebb mértékben sújtja a KGST megszűnése, mivel ez a két ország már jobban hozzáigazította kereskedelmét a Nyugathoz. Az előbbi esetében a kár a bruttó hazai termék 1,5 százaléka, az utóbbi esetében 0,2-0,3 százaléka. (folyt.)
1990. november 16., péntek 12:59
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|