Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (7. rész)


Ezt követően a képviselők egyenként szavaztak a mintegy félszáz
módosító javaslatról, s közülük hozzávetőlegesen tizenötöt fogadtak
el, a többit elvetették. Nem kapott például elegendő szavazat
többséget Szájer Józsefnek (Fidesz) az a javaslata, hogy a földről
szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazatára legyen szükség. Elvetették azt is, hogy a
Magyar Köztársaság alkotmányban szereplő jelzői között a szociális
megnevezés szerepeljen. Az Országgyűlés nagy szavazattöbbséggel, 328
nem szavazattal elvetette Németh Miklós és Király Zoltán közös
indítványát arról, hogy most az Országgyűlés válasszon köztársasági
elnököt, ám megbízatása csak két évig tartson. Ez idő alatt
kerítsenek sort a köztársasági elnök megválasztásának módját eldöntő
népszavazásra. A javaslattal mindössze tizenketten értettek egyet.
Az elfogadott javaslatok közé tartozik Szájer Józsefnek az az
indítványa, hogy egészítsék ki az alkotmány szövegét oly módon: ,,A
Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot,,. A
képviselők többségének támogatását nyerte el Áder János (Fidesz) jó
néhány módosító indítványa, így például az, hogy a képviselők
tiszteletdíjának, illetve költségtérítésének összegét megállapító
törvény elfogadásához a jelenlévők kétharmadának szavazata legyen
szükséges. A nagy többség - összesen 341 képviselő - azzal a
javaslattal is egyetértett, hogy a köztársasági elnök törvénysértő
magatartásának elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik,
s ha ez a testület a törvénysértés tényét megállapítja, a
köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.

    A szavazási menetet hosszú időre megakasztotta a módosító
javaslatoknak a kisebbségekre vonatkozó része. Többen kifogásolták a
kisebbségi elnevezést, s hosszú vita után megállapodtak abban, hogy
a nemzeti és etnikai kisebbség fogalmát használják az alkotmányban.
Ennek figyelembe vételével elfogadták az illetékes bizottság azon
javaslatát, hogy a nemzetiségi, jobban mondva a nemzeti és etnikai
kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jogkörét a nemzeti és
etnikai kisebbségi szervezetek által jelölt, és az Országgyűlés
által választott - nemzetiségenként egy-egy személyből álló -
testület gyakorolja.

    Többször is nekifutott az Országgyűlés a címerről szóló két
változatban előterjesztett javaslat megszavazásának. Miután a
képviselők elvetették az úgynevezett Kossuth-címerről szóló
változatot, Kónya Imre az MDF frakcióvezetője kért szót, s
emlékeztette képviselőtársait arra, amennyiben egyik változat sem
kapja meg a szükséges szavazatmennyiséget, úgy a jelenlegi címer
marad érvényben. (folyt.köv.)



1990. június 19., kedd 19:09


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD