|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (1.
rész)
|
1990. június 19., kedd - Az alkotmánymódosításról szóló
törvényjavaslat részletes vitájával folytatta munkáját kedden az
Országgyűlés.
Napirend előtt kért szót Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője, s bejelentette: a szabad demokraták törvényesnek ismerik el a Magyar Szocialista Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, Király Zoltán képviselő, valamint a Demisz által kezdeményezett népszavazást a köztársasági elnök megválasztásának módjáról. Tolmácsolta pártjának azt a véleményét, hogy tekintettel a helyhatósági választások október 14-ére kitűzött időpontjára, szükséges lenne a népszavazást a lehető legkorábbi időpontban megtartani.
A kedd délutánig tartó részletes vitában fel-felbukkant ugyan az alkotmánymódosítás néhány fontos eleme - címerkérdés, nemzetiségek parlamenti képviselete, konstruktív bizalmatlansági indítvány -, a felszólalók többsége azonban inkább az elnökválasztással és a népszavazással összefüggésben fejtette ki véleményét. A népszavazás témáját érintve a képviselők gyakran éltek a válasz- és a viszontválasz-adás jogával.
Ezt a folyamatot tulajdonképpen Király Zoltán felszólalása indította el. A független képviselő felszólalása elején vitába szállt azokkal a nézetekkel, amelyek szerint az alkotmány jelenlegi módosítása egy sztálinista alaptörvény maradványainak kiiktatására irányul. Utána azonban már a népszavazással kapcsolatos kérdésekre koncentrált. Nagy felbolydulást váltott ki az ülésteremben az, hogy a képviselő kijelentette: értesülései szerint a Parlamentben ,,puccsot,, készítettek elő a referendum megelőzésére. Egy informátorra hivatkozva, akit Király Zoltán nem kívánt megnevezni, azt állította, hogy a Parlament megpróbált felkészülni az alkotmánymódosítás vitájának hétfői lezárására. Szerinte ezt szolgálta, hogy hétfőre berendelték a Házba a Magyar Közlöny szerkesztőit, s így a módosított alaptörvény, amely egyebek közt tartalmazza a köztársasági elnök megválasztásának módját, akár kedd reggelre hatályossá vált volna. Ezt a ,,puccskísérletet,, hiúsították meg a hétfői plenáris üléssel egyidejűleg benyújtott népszavazási ívek - szögezte le Király Zoltán. (folyt. köv.)
1990. június 19., kedd 16:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|