|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-osztrák kormányfői találkozó Sopronban (1. rész)
|
1990. június 18., hétfő - Magyar-osztrák kormányfői
találkozó színhelye volt hétfőn Sopron. Franz Vranitzky szövetségi
kancellárt és Antall József miniszterelnököt a városi tanács előtti
téren Gollnhofer Sándor megbízott tanácselnök fogadta. A kormányfők
a városi tanács épületében előbb négyszemközti tárgyalásokat
folytattak, majd az osztrák és a magyar delegáció plenáris ülést
tartott.
A megbeszélések még folytak, amikor László Balázs kormányszóvivő tájékoztatta a sajtó képviselőit az addig elhangzottakról. Mint mondotta, elsőként külpolitikai eszmecsere zajlott le. Antall József hangsúlyozta, hogy Magyarország szeretne mielőbb belépni az Európa Tanácsba. Mindkét kormányfő hangoztatta, hogy a közös cél a közeledés az Európai Közösséghez, majd a teljes jogú tagság, mihelyt erre lehetőség nyílik. A továbbiakban Antall József a kormány gazdasági terveiről tájékoztatta Vranitzky kancellárt - mondotta a kormányszóvivő. Egyebek között közölte, hogy a magyar gazdaság talpraállításának három éves programja 1991 januárjában veszi kezdetét, súlypontja az infláció letörése és a vállalkozások élénkítése lesz. Ezekben a napokban egy gyors akcióprogramon dolgozik a kormány, elsősorban a vállalati sorbanállások felszámolására, a kölcsönösen kifizetetlen, illetve kiegyenlítetlen tartozások összege ugyanis már eléri a 300 milliárd forintot. Elképzelhető, hogy 34 nagyvállalat ellen kell csődeljárást indítani, ez azonban nem megsemmisítésüket, hanem kisebb egységekké alakításukat, bérbeadásukat, eladásukat jelentené. Antall József a továbbiakban hangoztatta: meggyőződésük szerint a KGST a működésképtelenség felé halad, de a kétoldalú kapcsolatokat a KGST tagországaival fenn akarjuk tartani, sőt lehetőleg fejleszteni.
A zárt körű tárgyalások befejezését követően a két kormányfő nemzetközi sajtókonferencián tájékoztatta a sajtó jelenlévő képviselőit. Antall József fontosnak ítélte, és eredményesnek minősítette a találkozót, mint mondotta: a két ország egymáshoz fűzödő viszonyának minden lényeges kérdéséről eszmét tudtak cserélni. A külgazdasági kérdésekkel összefüggésben kiemelte Ausztria szerepét Magyarország gazdasági kapcsolatainak alakulásában, s azt, hogy elősegítette szándéknyilatkozatunk aláírását az EFTA-val (az Európai Szabadkereskedelmi Társulással). (folyt.köv)
1990. június 18., hétfő 19:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|