|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfő (7. rész)
|
A szerteágazó, sokrétű vitában Gerbovits Jenő (FKgP) szavaiból az tűnt ki, hogy ellenzi a földtörvény elfogadásának kétharmados többséghez kötését.
Orbán Viktor (Fidesz) a konstruktív bizalmatlansági indítvány ellen emelte fel szavát. Kifejtette, hogy bár módosító javaslatát az illetékes bizottság elvetette, igazi ellenérvet nem tudott felhozni ennek az intézménynek alkotmányossá tétele mellett. Példaként említette meg, hogy volt, aki azzal érvelt a módosító javaslat elfogadása mellett, hogy nem lát különbséget a kétféle bizalmatlansági indítvány között. Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy korábban is felhívta a figyelmet: a konstruktív bizalmatlansági indítvány elfogadásával egy fizikai aktus három jogkövetkezményt vonna maga után. Nevezetesen, hogy a miniszterelnöknek adott bizalom megvonásával egyidejűleg a Parlamentnek bizalmat kellene szavaznia az új kormányfőnek úgy, hogy a programját a képviselők nem is ismerik. Mindez a Parlament súlyos gyengülését idézné elő, s felborítaná a Parlament és a kormány közötti egyensúlyt.
Torgyán József, a kisgazdák frakcióvezére pártpolitikai propagandától sem mentes felszólalásával ismét derűs perceket varázsolt az ülésterembe. A kisgazda képviselő elsősorban a fiatal demokraták módosító javaslatait ,,ostorozta,,. Szájer József (Fidesz) a földtörvény kétharmados elfogadását szorgalmazó indítványát úgy minősítette, hogy ez elsősorban a Kisgazdapártnak kíván gondot okozni. Ugyancsak bírálta Orbán Viktornak a konstruktív bizalmatlansági intézmény bevezetése elleni javaslatát, mondván, ez az intézmény éppenséggel arra irányul, hogy ne lehessen könnyen megbuktatni valakit. ,,Érvként,, a konstruktív bizalmatlansági indítvány szükségessége mellett azt hozta fel, hogy ,,rombolni könnyű, építeni nehéz,,. Hangsúlyozta: az MDF helyesen javasolta ennek az intézménynek a beépítését az alkotmányba. Végezetül egyetlen mondattal ismét a földtörvény minősített többséggel való elfogadása ellen emelt szót, mondván, hogy ,,a kisgazdákat le lehet szavazni, az MDF-et le lehet szavazni, de a magyar népet nem,,.
(folyt.köv.)
1990. június 18., hétfő 18:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|