|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfő (5. rész)
|
Ugyancsak az elnökválasztás tekintetében az MSZP-t ért vádakat utasította vissza határozottan Horn Gyula, hozzátéve: a szocialista frakció éppoly legitim, mint a többi párt parlamenti csoportja, s így nem vitatható el tőle a népszavazás kezdeményezésének joga. A továbbiakban kifejtette, hogy a köztársasági elnök stabilizáló tényező lehet egy esetleges politikai válság esetén, s ezért is fontos, hogy egy népszavazással megválasztott, az ország lakosságának bizalmát élvező személy töltse be a posztot. Emellett azon a véleményen volt, hogy az elnökválasztás időpontjáról és körülményeiről mielőbb kezdjenek konzultációt a parlamenti pártok.
Horn Gyula felszólalásának ezt követő gondolatai kisebb polémiát váltottak ki, ugyanis az MSZP elnöke kijelentette: széles körű tiltakozást eredményezett az új művelődési miniszter vallásoktatással kapcsolatos koncepciója. Ezzel összefüggésben Horn Gyula leszögezte: a hitoktatás bármilyen formában történő kötelezővé tétele nemcsak az alkotmány paragrafusait sérti, de ellentétes a Magyarország által is aláírt Politikai és Polgári Jogok Nemzetközi Egységokmányával, valamint a lelkiismereti szabadságról alkotott törvénnyel.
A felszólalásra reagáló Lukáts Miklós államtitkár Horn Gyulával vitába szállva egyértelműen aláhúzta, hogy fakultatív tárgyként szerepel majd a hittan az iskolai tantervekben. A művelődési tárca vezetőjének nyilatkozatai nyomán keletkezett félreértéseket eloszlatva leszögezte: a diákok, illetve szüleik szabadon dönthetnek a tárgy felvételéről. Horn Gyula ennek ellenére úgy vélte, hogy a hitoktatás ebben a formában tervezett bevezetése sincs összhangban az alkotmány azon rendelkezésével, amely egyértelműen szól az állam és az egyház szétválasztásáról. (folyt. köv.)
1990. június 18., hétfő 18:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|