|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfő (4. rész)
|
Mielőtt hozzákezdtek volna a képviselők az alkotmánymódosítás részletes vitájához, Szabad György reagált azokra a petíciókra, amelyek tiltakoznak a magyarországi zsidóság kisebbséggé történő nyilvánítása ellen. Emlékeztetett arra, hogy az eredeti törvénytervezet nem tartalmazott erre vonatkozó kitételt, csupán módosító indítványban szerepelt, de időközben ezt is visszavonta a beterjesztő.
Ezek után következett az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája, amelyben éppúgy szóba került a jövendő címer számos heraldikai vonatkozása, mint a politikai csatározások középponti kérdésévé lett köztársaságielnök-választás. Ez utóbbi kérdést érintve több képviselő is visszautasította azt a nem egyszer hangoztatott vádat, miszerint a Parlament általi elnökválasztás a nép feje felett született döntés lenne. Mint Darvas Iván (SZDSZ) rámutatott: a törvényhozás szerepe értékelődne le, ha komoly politikai döntéseket nem hozhatnának meg a képviselők. Hozzátette: az országgyűlési képviselőket éppen azért választották, hogy a politikai döntéseket, s azok felelősségét vállalják.
A köztársaságielnök-választás ügyében végül is Németh Miklós független képviselő kompromisszumos javaslata látszott feloldani az ellentéteket. A volt miniszterelnök figyelmeztetett arra, hogy az elnökválasztás módjáról kialakult, s egyre tovább gyűrűző politikai vita azzal a veszéllyel jár, hogy meginog az emberek hite a többpárti Parlamentben, s ezzel egyidejűleg meggyengülhet a külföld bizalma is.
Németh Miklós éppen ezért Király Zoltán, illetve az MSZP népszavazást szorgalmazó aláírásgyűjtési akciójával összefüggésben azt indítványozta, hogy az átmenet bizonytalanságának csökkentése érdekében most a Parlament válasszon köztársasági elnököt, de annak mandátuma csak két évre szóljon. Mint mondotta: a két év alatt sor kerülhetne egy véleménykérő népszavazásra, amelyen egyúttal az új alkotmány néhány lényeges kérdéséről is állást foglalhatnának a választópolgárok. Mindemellett Németh Miklós világossá tette hozzászólásában, hogy sem Király Zoltánt, sem őt a köztársaságielnök-választással összefüggésben semmiféle személyes ambíció nem vezérli.
A kompromisszumos javaslathoz csatlakozott a független képviselők csoportja is, s a nevükben felszólaló Fodor István bejelentette, hogy visszavonják az alkotmánymódosítással kapcsolatban a köztársaságielnök-választás módját érintő módosító indítványaikat. (folyt. köv.)
1990. június 18., hétfő 18:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|