Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfő (1. rész)

1990. június 18., hétfő - Hétfőn megkezdődött az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka. Mielőtt a képviselők megkezdték volna az első ülésnap napirendjének, a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját, az Országgyűlés határozott a kormány által sürgősséggel kért törvényjavaslatok napirendre tűzéséről, valamint több képviselő is szót kért a napirend előtt.


Az Országgyűlés elfogadta, hogy a rendkívüli ülésszakon
tárgyalják meg a bírósági népi ülnökök megbízatásának
meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot; a lakáscélú kölcsönök
utáni 1990. évi adófizetésről szóló 1989. évi XLIX. törvény
hatályának rendezéséről szóló törvényjavaslatot; a földről szóló
1987. évi I. törvény módosítását; az állam- és közbiztonságról szóló
1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosítását; valamint az Állami
Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és
hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosítására benyújtott
törvényjavaslatot.

    Kónya Imre (MDF) ismertette az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő
és Igazságügyi Bizottság, valamint az Ügyrendi Bizottság együttes
állásfoglalását arról, hogy miként tűzhetők a rendkívüli ülésszak
napirendjére interpellációk, illetőleg kérdések. Ennek lényege, hogy
az interpellációk napirendre tűzését a képviselők egyötödének
aláírásával kell javasolni, s ennek alapján az Országgyűlés dönt
interpellációs nap beiktatásáról a rendkívüli ülésszak alatt.

    Az elnöklő Szabad György bejelentette: Göncz Árpád ideiglenes
köztársasági elnök javaslatot tett a Legfelsőbb Bíróság elnökének és
a legfőbb ügyésznek a személyére. A megbízott házelnök közölte: a
jelölteket meghallgatja és véleményezi az Országgyűlés
Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottsága, s ezután
kerülhet sor megválasztásukra.

    A napirend előtt szót kérő képviselők sorát Debreczeni József
(MDF), a sajtóprivatizációs ügyeket vizsgáló bizottság elnöke, aki
reagált Molnár Péternek, a bizottság titkárának a múlt kedden
felvetett indítványára. Úgy vélekedett, hogy a Fidesz képviselőjének
javaslatában nem állja meg a helyét a házszabályra tett hivatkozás,
mert az az állandó bizottságokra vonatkozik. (Emlékezetes, Molnár
Péter kifogásolta, hogy a sajtóprivatizációs bizottság
munkarendjében a zárt ülések módszerét helyezte előtérbe, s ezért
kérte: az Ügyrendi Bizottság foglaljon állást az ügyben.)
(folyt. köv.)



1990. június 18., hétfő 12:36


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD