|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfő (1. rész)
|
1990. június 18., hétfő - Hétfőn megkezdődött az
Országgyűlés rendkívüli ülésszaka. Mielőtt a képviselők megkezdték
volna az első ülésnap napirendjének, a Magyar Köztársaság
alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját,
az Országgyűlés határozott a kormány által sürgősséggel kért
törvényjavaslatok napirendre tűzéséről, valamint több képviselő is
szót kért a napirend előtt.
Az Országgyűlés elfogadta, hogy a rendkívüli ülésszakon tárgyalják meg a bírósági népi ülnökök megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot; a lakáscélú kölcsönök utáni 1990. évi adófizetésről szóló 1989. évi XLIX. törvény hatályának rendezéséről szóló törvényjavaslatot; a földről szóló 1987. évi I. törvény módosítását; az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosítását; valamint az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot.
Kónya Imre (MDF) ismertette az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság, valamint az Ügyrendi Bizottság együttes állásfoglalását arról, hogy miként tűzhetők a rendkívüli ülésszak napirendjére interpellációk, illetőleg kérdések. Ennek lényege, hogy az interpellációk napirendre tűzését a képviselők egyötödének aláírásával kell javasolni, s ennek alapján az Országgyűlés dönt interpellációs nap beiktatásáról a rendkívüli ülésszak alatt.
Az elnöklő Szabad György bejelentette: Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök javaslatot tett a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek a személyére. A megbízott házelnök közölte: a jelölteket meghallgatja és véleményezi az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottsága, s ezután kerülhet sor megválasztásukra.
A napirend előtt szót kérő képviselők sorát Debreczeni József (MDF), a sajtóprivatizációs ügyeket vizsgáló bizottság elnöke, aki reagált Molnár Péternek, a bizottság titkárának a múlt kedden felvetett indítványára. Úgy vélekedett, hogy a Fidesz képviselőjének javaslatában nem állja meg a helyét a házszabályra tett hivatkozás, mert az az állandó bizottságokra vonatkozik. (Emlékezetes, Molnár Péter kifogásolta, hogy a sajtóprivatizációs bizottság munkarendjében a zárt ülések módszerét helyezte előtérbe, s ezért kérte: az Ügyrendi Bizottság foglaljon állást az ügyben.) (folyt. köv.)
1990. június 18., hétfő 12:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|