Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Göncz Árpád hazaérkezett az Egyesült Államokból (2. rész)


Göncz Árpád megérkezésekor a sajtó képviselőinek elmondta: jó
szolgálatot akartam tenni az országnak. Az volt a benyomásom:
hiteles ember vagyok számukra.

    Azt szerettem volna elmondani: a magyar belpolitikai helyzet
stabil, nyugodtan fektethetnek be pénzt Magyarországon.
Mindenekelőtt új kis- és középvállalkozásokra gondoltam, mivel azok
az átalakulás és a privatizálás időszakában munkahelyeket teremtenek
és munkahelyeket szüntetnek meg. Teljes megértéssel fogadták ezt ,
és úgy vélem, hogy támogatják is majd ezzel kapcsolatos terveink
megvalósítását. Gyakorlati kérdésekről szólva kértem, ha akadályokba
ütközünk az előttünk álló nehéz gazdasági feladatok során, akkor
nemzetközi fórumokon segítsenek. Erre is ígéretet tettek, s arra is,
hogy támogatják a kisebbségi charta kidolgozását, illetőleg
elfogadtatását. Hangsúlyoztam: a magyar külpolitika egyenes vonalú
és kiszámítható lesz, folytatása az utolsó másfél esztendő
külpolitikájának. Célja békés, s ezen belül is elsősorban a
szomszédokkal való megbékélést, az ottani magyarság kollektív és
egyéni emberi jogainak érvényesülését kívánja elősegíteni.

    Találkozásom Bush elnökkel nagyon kellemes volt. Azt hittem,
hogy ez formális lesz, kezetfogunk, megiszunk egy feketét és kész. A
tizenöt percre tervezett beszélgetés 45 percig tartott. Az elnök
véleményemet kérte a kelet-közép-európai és a szovjet fejlődés
viszonyáról. Alternatívákat vetett, illetve vetettünk fel. A
bennünket érintő kérdésről szólva kértem: a csúcstalálkozón
szorgalmazza, hogy határidőre fejezzék be a szovjet csapatok
kivonását Magyarországról. Az elnök azt válaszolta, hogy ez
természetes, szerepel a tárgyalások napirendjén.

    Fontos írókkal, kiadók, kulturális intézmények, alapítványok
képviselőivel is találkoztam. Mindenütt azt tapasztaltam, hogy az
Egyesült Államokban teljes bizalommal, fenntartás nélkül tekintenek
Magyarországra. Nagyon félnek azonban az európai instabilitástól,
mindentől, ami ezt előidézheti. Látják, hogy a kelet-európai
folyamat fokozatosan bontakozik ki, s a kimenetele kiszámíthatatlan.
Kérdezték az én magánvéleményemet erről. Feltették a kérdést: vajon
a magyar modellt hasznosítja-e a Szovjetunió? Én erre azt
válaszoltam: vajon belefér-e egy mamut az egérlyukba?

    Szó volt a magyarországi antiszemita megnyilvánulásról az Edgar
Bronfman úrral, a Zsidó Világkongresszus vezetőjével folytatott
beszélgetésünkön. Elmondtam: voltak ilyen megnyilvánulások, ezek
azonban nem fenyegetnek erőszakkal, küzdünk ellenük. Teljes
egyetértésre jutottunk, meghívtam Bronfman urat magyarországi
látogatásra, ezt ő köszönettel elfogadta. (MTI)



1990. május 20., vasárnap 17:31


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD