|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Göncz - New York-i program (1.rész)
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
New York, 1990. május 16. szerda (MTI-tud)- A nemzetközi és
amerikai zsidó szervezetek vezetőivel folytatott rendkívül szívélyes
légkörű tárgyalásait minősítette keddi New York-i programja
legfontosabb eredményének Göncz Árpád. A köztársaság ideiglenes
elnöke találkozott Edgar Bronfmannal, a Zsidó Világkongresszus
elnökével, Israel Singerrel, a szervezet főtitkárával, majd Seymour
Reichhel, az amerikai zsidó szervezetek tanácsának elnökével és
Shoshana Cardinnel, a szovjet zsidókat támogató amerikai tanács
elnökével.
Göncz Árpád este, amerikai magyarok körében kiemelte, hogy a megbeszéléseket ,,az őszinteség és a melegség,, jellemezte s egyetértettek abban: a magyarországi antiszemita jelenségek miatt országunkról (az amerikai sajtóban) festett kép sötétebb a valóságnál. Magyarországnak egyébként nem érdeke, hogy ilyen kép alakuljon ki róla - hangsúlyozta az államfő.
Bánlaki György New York-i főkonzulnak az államfő tiszteletére adott fogadásán, amelyen ott volt Haraszti Miklós, az SZDSZ országgyűlési képviselője is, lelkes, szeretetteljes fogadtatásban részesíteték Göncz Árpádot és kérdésekkel halmozták el maga s a jövendő kormány bel- és külpolitikai terveiről.
Az elnök aláhúzta, hogy a környező országokban élő magyar kisebbségeknek maguknak kell kialakítaniok politikájukat. Magyarországnak nem szabad gyámkodnia felettük, tanácsokat adnia. Inkabb az ő tanácsaikat kell megfogadni dolgaikban - miközben természetesen a külföldi magyarság ügye az egész magyar kormányzat felelőssége, s nem egy ,,nemzetiségi minisztériumra,, vagy parlamenti bizottságra bízható szakfeladat. ,,Magyarország egyébként a legnagyobb szolgálatot azzal teszi a kisebbségeknek, ha kikezdhetetlenül demokratikus országgá válik,, - mondotta. Egyúttal meg kell ismerni, figyelembe kell venni a másik fél, például a szlovákok nemzeti törekvéseit. Román vonatkozásban kölcsönösen az ellenségkép feloldására kell törekedni s ez - amint Temesvár közös harca bizonyította - lehetséges. Vannak Romániában román barátaink, de őket is zaklatják - mondotta az elnök, majd hangsúlyozta: hátsó gondolatok nélküli, őszinte, az egyenjogúságon alapuló barátságra van szükség a szomszéd népekkel, szélesebb látószögből kell tekinteni közös kérdéseinkre; ,,magyarnak lenni a külvilág szempontjából nem érdem, a mi számunkra kötelesség,, fogalmazott az ideiglenes köztársasági elnök. (folyt.)
1990. május 16., szerda 07:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|