|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Szakszervezeti fórum
|
1990. március 22., csütörtök - Bármilyen kormány is
alakuljon a választások után, a szakszervezetek készek az
együttműködésre, ha az ország új irányítói hozzájuk hasonlóan
gondolkodnak a munkavállalók problémáiról - mondta Nagy Sándor, a
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke az Építők
Szakszervezeti Szövetsége által szervezett csütörtöki főrumon. A
szakszervezetek a kezüket nyújtják, de azt nem engedik, hogy arra
bárki is ráüthessen - folytatta az elnök, aki szerint egyes pártok a
választási kampányban egyre erőteljesebben a mozgalom
korlátozásával, felszámolásával fenyegetőznek.
Szegő Andrea, a szövetség alelnöke úgy vélekedett, hogy a többpártrendszeren alapuló új Parlamentben elvileg megnőnek a szakszervezetek esélyei a munkavállalók érdekeinek érvényesítésére, de egyelőre még nagy kérdés, hogy a pártok mennyire támogatják majd a mozgalom törekvéseit. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek érdekérvényesítésének új útjait olyan körülmények között kell keresni, amikor a gazdasági válság - legalábbis rövid távon - tovább mélyül, s a foglalkoztatási gondok tovább szaporodnak. Előrevetítette annak az árnyékát, hogy magán a szakszervezeteken belül is óriási ellenerők lépnek majd fel a mozgalom egyes törekvéseivel szemben. Ezért tartja nagyon fontosnak a szakszervezetek egységének megőrzését.
A fórumon elhangzott az is: a régi SZOT már nem működik, az új szövetség pedig a tagjai által felajánlott díjakból nem igen töltheti be feladatát. A társult szakszervezetek ugyanis tagdíjuk 5 százalékát ajánlották fel a szövetségnek alakuló kongresszusukon, ez pedig a szövetség számításai szerint csak mintegy 50 szakértő foglalkoztatására nyújtana fedezetet. Márpedig, ha azt kívánják elérni, hogy a szövetség valóban érdemi szolgáltatásokat nyújtson szakszervezeteinek, például azok gazdasági jellegű tárgyalásaihoz, akkor ennél nagyobb szakembergárdára lenne szükség. A szövetséggel kapcsolatos elvárások között némi szerepzavar is tükrőződött a fórumon elhangzott hozzászólásokban, néhányan ugyanis úgy értelmezték a szövetség feladatait, mintha az a régi SZOT-hoz hasonlóan a mozgalom egészének központi irányító szerve lenne, márpedig az elfogadott alapokmány szerint az új szövetség tagjai nem erre szövetkeztek, és önállóságukat sértené, ha a szövetség arra törekedne. Nagy Sándor is arra figyelmeztetett: a múltban sem vált be, hogy mindent a SZOT akart intézni, s ez méginkább így lenne a jövőben. A szövetségnek ahhoz kell megteremtenie a feltételeket, hogy szakszervezetei eredményesen végezhessék munkájukat. (MTI)
1990. március 22., csütörtök 17:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|