![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Választási küzdelem - magyar módra
|
![](../img/spacer.gif)
----------------------------------
München, 1990. március 21. (SZER, Magyar híradó) - A Romániában történt borzalmak hatást gyakoroltak a választási küzdelemre is Magyarországon, amelyik véghajrájába érkezett, hiszen alig 80 óra múlva nyitják a szavazóhelyiségeket. - Hallgassák meg a magyar fővárosban tartózkodó Lengyel Szaniszló kommentárját
- Nem is tudom pontosan hányadik választási hadjáratot élem meg, de minden bizonnyal ez az itteni és mostani a legkülönlegesebb. Alapvető mássága abból adódik, hogy itt nem egyszerűen kormány, hanem rendszerváltás a tét. Mégis a kampány bizonyos külsőségei rokonvonásokat mutatnak mindazzal, amit Angliában, Amerikában és Németországban láttam: csattanós jelszavak, a figyelmet első pillantásra megragadó plakátok, ígéretek, vádaskodások, sok retorika.
Amerikában a televízió a mindenható úr. Az hat a választóra, ami jól mutat képernyőn és nem tart hosszú ideig. Az egymással vetélkedő jelöltek is rövid, kihegyezett mondatokban fogalmazzák meg mondandójukat és olyan tagolásban, hogy könnyűszerrel vágható legyen a képmagnó-szalag. A jelölt sikere vagy kudarca gyakran a tévé- és rádióműsorokban való idézhetőségén és megnyerő külsején múlik.
Mielőtt még bárki is azt a következtetést vonná le az elhangzottakból, hogy felszínes az efféle kampány, és a választópolgár ilyen tájékoztatás mellett aligha tud eligazodni a politikai programok között, meg kell nyugtatnom, hogy részben igaza van. Boldog lehet Amerika, ahol a vetélkedő két nagy párt politikája közötti gyakran elenyésző különbséget a külsőségek felnagyításával kell dramatizálni. (folyt.)
1990. március 21., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|