![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A magyar-román értelmiségi találkozó nyilatkozata
|
![](../img/spacer.gif)
-------------------------------------------------
München, 1990. március 20. (SZER, Magyar híradó) - Szatmárnémetiben belehalt sérüléseibe Szűcs Ferenc. A 42 éves férfit március 15-ikén akkor támadták meg és szurkálták össze, amikor az Erdődre szánt koszorúkat mentve, bevitte azokat a helyi katolikus plébánia udvarára.
A tragikus események rányomták bélyegüket a kétnapos magyar-román értelmiségi találkozóra is. Erről Szőcs Géza tudósít:
- A román és magyar értelmiségiek találkozójának második, és egyben befejező napján a délutáni órákban a résztvevők elfogadták a marosvásárhelyi atrocitásokkal kapcsolatos nyilatkozatot. Felolvasom a szöveget:
"Mi, magyarországi és romániai értelmiségiek, akik 1990. március 19-ikén, 20-ikán találkoztunk Budapesten, hogy őszinte párbeszédet folytatva megpróbáljuk végre természetessé és normálissá tenni a népeink közötti kapcsolatokat, aggodalommal értesültünk a március 19-ikén Marosvásárhelyen történt erőszakos és felelőtlen cselekedetekről, amelyek megrontják a nemzetiségek kapcsolatait, megzavarják az erdélyi románok és magyarok békés együttélését, és ezzel meggátolhatják és kompromittálhatják a romániai társadalom demokratizálódási folyamatát. Az ilyen cselekmények veszélyeztetik Románia beilleszkedését a mai és a holnapi Európába.
Megdöbbenéssel és felháborodással értesültünk arról, hogy Sütő Andrást, a kiváló írót, aki már a múlt rendszerben is megszenvedett méltóságteljes és bátor magatartása miatt, most magyar testvéreivel együtt ismét bántalmazták olyan személyek és csoportok, amelyek nem fogták fel, hogy az etnikumok közötti párbeszédben érvekre van szükség, nem erőszakra. (folyt.)
1990. március 20., kedd
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|