Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Országgyűlés - elfogadott törvényjavaslatok ismertetése (2.rész)


Az 1945-1963 között személyes szabadságukban jogtalanul
korlátozott személyek kárpótlásáról szóló országgyűlési határozat
kimondja: az Országgyűlés az alkotmány 55. paragrafusában foglaltak
alapján - amely szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van
a szabadságra és a személyi biztonságra; illetőleg az, aki
törvénytelen letartóztatás vagy fogva tartás áldozata volt,
kártérítésre jogosult - kinyilvánítja azt a szándékát, hogy
mindazok, akik a második világháborúval összefüggésben vagy azt
követően a sztálinista diktatórikus hatalomban üldözést szenvedtek,
kárpótlásban részesüljenek.

    A kárpótlásnak az a célja, hogy az ember élete, személyes
szabadsága ellen irányuló jogtalanságok miatt keletkezett sérelmeket
a lehetőség szerint - a társadalom igazságérzetének megfelelően -
orvosolja.

    Az Országgyűlés sajnálatát fejezi ki, hogy megbízatásának
lejárta miatt már nem tudja a kárpótlásra irányuló munkát befejezni,
ajánlja azonban a megválasztandó új Országgyűlésnek, hogy a
jogállamiság eszméjétől vezérelve, szolgáltasson elégtételt a
törvénysértően elítélteknek, a volt internáltaknak - ide értve a
recski kényszermunka-táborban fogva tartottakat is -, a
kitelepítetteknek, a hadifoglyoknak és azoknak a főleg német
anyanyelvű vagy családi nevű polgári személyeknek, akiket
munkavégzés céljából a Szovjetunióba elhurcoltak, vagy akiket
szovjet bíróság elítélt.

    Az Országgyűlés egyetért azzal, hogy a Minisztertanács a
kárpótlásra vonatkozó törvényelőkészítő munka folytatására és
irányítására kormánybiztost, illetve miniszteri biztost nevez ki,
aki ebbe bevonja a személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott
személyek érdekvédelmét ellátó szervezetek (Történelmi Igazságtétel
Bizottsága, Recski Szövetség, Politikai Foglyok Országos Szövetsége
stb.) képviselőit.

    Az 1938-1945 közötti időszakban a faji vagy nemzetiségi
hovatartozás, vagy a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált,
vagy egyéb hátrányt szenvedett személyek sérelmeinek orvoslásáról
szóló országgyűlési határozat leszögezi: az Országgyűlés
elhatározott szándéka a jogállamiság megteremtése, a nemzeti
megbékélés előmozdítása. E célok elérése egy olyan folyamat része,
melyben történelmi múltunk valamennyi elemével szembe kell nézni.
Így nem kerülhetők meg azok az események, amelyek a második
világháború alatt, illetve azt megelőzően honfitársaink közül számos
áldozatot követeltek, vagy őket súlyos szenvedéseknek vetették alá.
(folyt. köv.)



1990. március 14., szerda 13:24


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD