|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Kisgazdapárt nagygyűlése Debrecenben és Kiskőrösön (1. rész)
|
1990. március 4., vasárnap - Kelet-magyarországi nagygyűlést
rendezett vasárnap Debrecenben a Független Kisgazda-, Földmunkás- és
Polgári Párt. A Kölcsey Ferenc Művelődési Központ színháztermében a
párt országos vezetői beszéltek a kisgazdák választási esélyeiről, s
a választások utáni koalíciós lehetőségekről.
Prepeliczay István főtitkár hangoztatta, hogy pártjuk fő ereje a Tiszántúlon van. Nyugati diplomaták és újságírók értékelésére utalva kijelentette: ma már a Független Kisgazdapárt a legnagyobb erő Magyarországon. Erre alapozva a főtitkár annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a március 25-ei választásokon a kisgazdák a legerősebb pártként fognak kikerülni, s Kelet-Magyarország teljes egészében az övék lesz.
Freisinger Jenő, a párt a sajtóirodájának vezetője ezzel összefüggésben azt mondta: bármilyen eredmény születik, a Kisgazdapárt nem vállalhatja, hogy egyedül kormányozzon. Koalíciós partnerként tekintenek az SZDSZ-re, a Fideszre és a Magyarországi Szociáldemokrata Pártra, de minden, a pártjuk programjához közel álló demokratikus erőre, az MDF-re is számítanak. A Kisgazdapárt azonban még egyszer nem követi el azt a történelmi hibát - mondotta -, hogy kommunistákkal vagy azok szimpatizánsaival működjön együtt.
Oláh Sándor külpolitikai ügyvivő átadta a nagygyűlés résztvevőinek Pártay Tivadar, az FKgP örökös tiszteletbeli elnöke üdvözletét, aki idős kora és egészségi állapota miatt nem lehetett jelen a találkozón. Oláh Sándor szerint évszázadok óta most először adott a történelmi pillanat, hogy a magyar nép ne külső segítséggel, hanem önmaga szabadítsa fel magát. A szónok éles kirohanásokkal bírálta a Szocialista Párt vezetőit: Nyers Rezsőt, Pozsgay Imrét, Németh Miklóst és Horn Gyulát. A kormányfő legújabb produkciójának nevezte azt a bejelentését, hogy puccs készült a kormány ellen. Feltette a kérdést: miért csak most értesülhetett erről a közvélemény, s ha igaz a puccs ténye, előkészítői miért nem ülnek már börtönben?
Horn Gyulának arról a kijelentéséről, hogy Magyarország tagja lehet a NATO politikai szervezetének, a szónok úgy fogalmazott: nem tudom eldönteni, hogy a külügyminiszter választási fogásáról, vagy pillanatnyi szellemi kisiklásáról van-e szó? (folyt. köv.)
1990. március 4., vasárnap 15:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|