|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Negyvenötezren kértek társadalombiztosítási rehabilitációt
|
1990. január 30., kedd - Azok a kitelepítettek, internáltak,
illetve Szovjetunióba szállított személyek, akik
társadalombiztosítási rehabilitációra január 31-ig benyújtották
kérelmüket a Belügyminisztérium titkárság igazgatási osztályához,
1989. augusztus 1-jétől visszamenőleg kapják meg a 250-500 forintos
nyugdíjemelést.
Tütős Sándor, a BM titkárság igazgatási osztályvezetője az MTI munkatársának elmondta, hogy eddig 45 ezer kérelem érkezett hozzájuk, ezek közül 15 ezret az internáltak, kitelepítettek küldtek. A többi kérelem a Szovjetunióba szállított személyektől származik, közülük azonban csak mintegy hatezren voltak kényszerü munkán, ugynevezett málenkij roboton. A többiek katonaként estek hadifogságba. Kérelmüket a Belügyminisztérium elutasítja, mivel a hadifogságban töltött idejük beszámítását már lehetővé tette egy 1975-ös minisztertanácsi rendelet. Ugyancsak elutasítják azoknak a kitelepítetteknek, internáltaknak a kérelmét is, akiknél nyugdíjuk megállapításakor a sérelmet szenvedett időszakot figyelembe vették. Az osztályvezető azt is elmondta, hogy a mostani rehabilitációs eljárás a volt munkaszolgálatosokra, deportáltakra, és leventékre nem vonatkozik, ezért a Belügyminisztérium kéri, hogy ők ne forduljanak kérelemmel a tárcához, miként azok sem, akik nem jogosultak nyugdíjra. Tütős Sándor szerint sokan az 1956-os harci cselekményekben elszenvedett sérelmeik miatt kérnek kártérítést. Az elmúlt évben hozott minisztertanácsi rendeletek rájuk sem vonatkoznak, de megkezdődtek a szakértői tárgyalások az egyedi ügyekben hozandó kárpótlásról.
Tütős Sándor hangsúlyozta, hogy az internáltak és kitelepítettek ügyét folyamatosan intézik, ám a nagy mennyiségű kérelem miatt torlódik a munka, s ezért megértést és türelmet kér a minisztérium.
Végezetül elmondta, hogy a Belügyminisztérium méltányossági elbírálásra tehet javaslatot. Ez azonban nem vonatkozhat valamennyi elutasított kérelemre. Ezért a tárca nagyszámú kérelem tapasztalata alapján egy olyan megoldás kidolgozását kezdeményezte, amely szerint valamennyi, a rehabilitációban érintett, jogtalanul sérelmet szenvedett ember 500 forint nyugdíjelemésben részesülne. (MTI)
1990. január 30., kedd 14:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|