|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Németh Miklós pohárköszöntője (3. rész)
|
A nemzeti önrendelkezés biztosítása, a társadalmi berendezkedés, a fejlődés útjának a nemzeti sajátosságokkal egyező megválasztása minden népnek, így az Európa nyugati és keleti felén élő népeknek egyaránt szuverén joga. Nincs Európa és világcivilizáció a német nép nélkül, de a németek is csak a békében, biztonságban, a nemzetközi megállapodásokat, a történelmi realitásokat, más népek alapvető érdekeit tiszteletben tartó, együttműködő Európában találhatják meg nemzeti kiteljesedésük adekvát formáját. - Meggyőződésem, hogy Európa megosztottságának felszámolása és a német kérdés rendezése szorosan összefügg egymással, egyiket sem lehet a másik rovására elérni. A német kérdés végleges rendezéséig fokozatos és békés lépéseknek kell elvezetniük. Valljuk, hogy az európai határok sérthetetlenek, de reményeink szerint a közös Európa Házban, az egységesülő Európában a határok fokozatosan elvesztik eredeti értelmüket: jelképessé válnak. S ehhez még szeretném hozzátenni: 45 évvel a háború befejezése után mindannyiunknak meg kell szabadulni a ,,vae victis,, szindrómától - mondotta Németh Miklós. A továbbiakban utalt arra: ma Európában a Kelet-Nyugat közötti kapcsolatokat a párbeszéd és az érdemi együttműködés, egymás érdekei kölcsönös tiszteletben tartásának elve jellemzi, ami minőségileg új szakasz a hidegháború maradványainak felszámolásában. Példaértékűnek ítélte a Magyar Köztársaság és az NSZK történelmi hagyományokon alapuló kapcsolatát. Közös bennük a kereszténység, hiszen a magyarok német közvetítéssel asszimilálták az európai keresztény kultúra értékeit. Közös bennük a reneszánsz, a humanizmus, a reformáció. A német földről kiinduló progresszív szellemi áramlatok, a tudományos vívmányok termékenyítőleg hatottak magyar földön is, mint ahogy a magyar nép és kultúrája is hatottak és hatnak más népekre. Történelmünk során persze előfordult, hogy egyszer túl közel, másszor túl távol éreztük magunkat a németektől. Most azonban nincs ilyen veszély. Politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainkat most a kölcsönösség, a bizalom, a megértés és az egyenjogúság szellemében építhetjük a mindennapi életben, szívós kitartással egy biztatóbb jövő reményében. Kifejezte meggyőződését, hogy Kohl kancellár látogatása újabb lendületet ad a hagyományosan jó kapcsolatok erősítésének és e gondolatok jegyében emelte poharát a vendégek egészségére, népeink barátságára, a további együttműködésre, közös európai céljaink megvalósulására, a békére. (MTI)
1989. december 16., szombat 20:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|